Seite 28 [28]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL II.I. A FELSŐOKTATÁSI JOG TERMÉSZETE A felsőoktatási jogi kutatások sajátossága a téma diszciplináris környezetének rendkívüli összetettsége. Első lépésként a felsőoktatási jog sajátos természetével szembesülünk. Alapvető közjogi gyökerei vitathatatlanok, hiszen alkotmányos szabályozásból fakad, egyidejűleg közigazgatási normák keretei között funkcionál. Mindemellett ugyanakkor magán viseli a munkajog és a pénzügyi jog sajátos, máshol nem érvénysülő jegyeit, és bizonyos elemeiben — részben ezen előző kettő másodlagos jogaként, részben önállóan is — számos klasszikus magánjogi jellemzővel is találkozhatunk a szabályozásban. Mindez a felsőoktatási jog vegyes szakjogi, más néven keresztülfekvő jogági jellegét erősíti." A vegyes szakjogok csoportját alkotják ugyanis a jogrendszer két fő elemét képező, azaz egyes jogágakat a legfőbb azonos jellemzők alapján magukba ölelő, a közjogias és a magánjogias jogágak között létrejövő új jogágak. Azokét, amelyek se nem tisztán közjogi, s nem tisztán magánjogi, hanem e kettő elemeit egyaránt magukba foglaló, jellemzőiket felmutatni képes normaösszességet jelentenek." Kocsis Miklós ennél továbblépve — a tárgybeli jogirodalom igencsak gazdag tárházából összegyűjtve a legfontosabb megállapításokat —, a felsőoktatási jogot nem mint ,jogbölcseleti értelemben vett alapjogág -at, hanem a klasszikus jogágak egyes szeleteit egységes rendszerré formáló másodlagos jogágat határozta meg. Azaz mint viszonyrendszereket, illetőleg egy viszonyrendszert szabályozó csoportból specifikálódva, vagy több viszonyrendszert szabályozó csoport határán elhelyezkedő normacsoportként azonosítja. Magam is egyetértek azzal, hogy a felsőoktatási jog mint részben alapjogágak határterületén elhelyezkedő, részben alapjogágak specifikus szabályozását jelentő normák összessége másodlagos jogág, de ugyanígy fellelhetők esetében a vegyes szakjogág és a keresztülfekvő jogág jellemvonásai is. ! Visegrády Antal: Jog- és állambölcselet, Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2003, 111., Szilágyi Péter: Jogi alaptan, Budapest, Osiris, 2011, 365—377. ? Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak, Miskolc, Bíbor Kiadó, 2012, 37—39. 3 Kocsis Miklös: 2011a, i.m. 29.
