Page 23 [23]
OCR
22 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN hogy az intézmények a felelősségre vonást kiváltó ügyet, okokat ,a szőnyeg alá söpörjék". Mindezek alapján az elkövetkezendőkben arra fókuszálunk, miben áll a felsőoktatási intézményeket vezető személyek és testületek felelőssége a jog által nem szabályozott, normák által nem lefedett területeken, és hol és milyen formában jelenik meg a felelősséget megalapozó, esetenként a számonkérést is lehetővé tevő, valamint a jogkövetkezményeket is rögzítő szabályozás. A terjedelmi korlátokra tekintettel kutatásunkat kénytelenek voltunk a rektori-kancellári, illetőleg szenátusi-konzisztóriumi szintre szűkíteni, ezért a felsőoktatási intézmények ezen szint alatt tevékenykedő vezetőire csak helyenként — elsősorban a legfelsőbb szinttel való viszony tekintetében - érintőlegesen térünk ki. E feltáró munka azonban nem fejeződhet be a hatályos jogszabályi környezet feltérképezésével. A nyilvánvalóvá váló problémákra adható megoldási javaslatok csak akkor fogalmazhatók meg kellő alapossággal, ha azokat a kodifikációtörténet fejlődési vonalán elindulva, és — a górcső alá vett terület sajátosságából adódóan — több jogágra kiterjedő, illetve interdiszciplináris vizsgálattal tárjuk fel. Így olyan megoldási javaslatok körvonalazhatók, amelyek az akkut problémákon túlmutatva az intézményi autonómia igencsak kívánatos (vissza)bővítése mellett a felelős intézményvezetés alapjainak kialakításához is segítséget kínálnak. A felsőoktatási jog következő természetéből adódóan annak kutatása nem szűkíthető a közjog területére, azt ki kell terjeszteni a felsőoktatási joghoz szorosan kapcsolódó magánjog egyes elemeire is. Itt elsősorban a munkajogra kell gondolnunk, amely a felsőoktatási törvényi szabályozásban is mögöttes normaként jelenik meg, de a felelősségi alakzat természete a polgári törvénykönyv kártérítési szabályait is vizsgálandóvá teszi." Így felsőoktatási jogi kutatások 28 Hall, John — Hyams, Oliver: Governance, Accountability and Personal Liability, in: Palfreyman, David -Warner, David (szerk.): Higher education law, Bristol, Jordan Publishing, 2002, 55. 3 A magánjoggal való kapcsolódással összefüggésben érdekes kérdés, hogy vajon a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a jogi személy képviselete és szervezete körében rögzített szabályai irányadóak lehetnek-e a felsőoktatási intézmények esetében. Ahogy azt részletesen kifejtem, a fenntartó jogállásától függetlenül a felsőoktatási intézmények közjogi közintézetként határozandók meg, ezért esetükben is irányadó gondolat, hogy a Ptk. ,nem foglalkozik a közjogi jogalanyokra vonatkozó közjogi szabályozással. Ha közjogi funkciók ellátására létrejött szervezeteknek az alapítóik magánjogi jogalanyiságot, jogi személyiséget is kívánnak biztosítani, ezt a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok alkalmazásával megtehetik." (Vékás Lajos — Gárdos Péter (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, Budapest, CompLex, 2013, 236.] Ezzel azonos álláspontot képvisel Papp Tekla és Pázmándi Kinga is. (Papp Tekla: A jogi személy általános szabályai, in: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. I. kötet, Budapest, Opten, 2014, 367., Pázmándi Kinga: Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban, in: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok
