Page 21 [21]
OCR
20 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 2 2 D D az álláspont, lásd: Bull, Hans Peter — Mehde, Veith: Reform der Hochschulorganisation. Die populáren Modelle und ihre Probleme. Juristenzeitung, 55. évfolyam, 2000/13, 654. Ezzel szemben, noha a korszerű egyetemi kormányzás mintájául az Egyesült Államokat említi a vezetéstudomány, az ottani felsőoktatási jogi szakirodalom szerint mind a vezető, mind a beosztott hivatalnokok között nagy számban találhatók az akadémiai szférából érkezők. Megemlítendő, hogy ezen hivatalnokok akár az egész intézményt, akár annak egyes egységeit szolgálják ki, az intézmény és a hallgatók egészének érdekeit kell, hogy szem elött tartsäk. [Kaplin, William A. - Lee, Barbara A.: The Law of Higher Education, Volume 1, San Francisco, John Wiley & Sons, 2013, 1.3.2. (https://goo.gl/kOe8QR 2016.07.25.)] A kancellári rendszer bevezetése melletti érvek és az azzal szembeni érvek szakmai megközelítéséről ír Kováts Gergely. [Kováts Gergely: Zárszó: Észrevételek és javaslatok a kancellári és konzisztóriumi rendszerről, in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 85—90.] Veres Pál — Golovics József: Új szereplők a magyar felsőoktatásban: Kancellári rendszer és konzisztórium, in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 7—8. T/311. számú törvényjavaslat egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról, 26. (http:// www.parlament.hu/irom40/00311/00311.pdf) A törvenyjavaslat indokoläsa mind az általános, mind a részletes indokolás körében megkísérli a jogintézmény bevezetésének szükségességét, illetve helyenként a választott kodifikációs megoldások célszerűségét is alátámasztani. Ezzel szemben a konzisztóriumot bevezető újabb módosítás esetében még ilyen terjedelmű érdemi indokolást sem találunk (az csupán a törvényi rendelkezések megismétlésére korlátozódik), abból azonban látható, hogy az állam e körben már az állami felsőoktatási intézmények stratégiai döntéseinek megalapozását sem bízza az intézményi autonómia területére, s egy, a túlnyomó részben az oktatásért felelős miniszter által delegált tagokból álló testület egyetértését írja elő a középtávú intézményfejlesztési terv, illetve kutatás-fejlesztési innovációs stratégia, az intézményi költségvetés és a költségvetési beszámoló elfogadásához, az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodó szervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez. "1/4767. számú törvényjavaslat egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról, 64—65. (http://www.parlament.hu/irom40/04767/04767.pdf)
