Oldal 14 [14]
OCR
I. BEVEZETÉS A felsőoktatás alapvetően befolyásolja, sőt meghatározza egy nemzet, egy ország, egy társadalom fejlődését, önazonosságát és a világban betöltött szerepét. Ezért tapasztaljuk, hogy a felsőoktatás kérdéskörének központi jellege — ideértve a kormányzati felsőoktatás-politikákban betöltött szerepét — független egy adott ország demokráciaszintjétől. Azaz függetlenül attól, hogy egy állam magát demokratikusként határozza meg, avagy megítélése demokratikus, valamint, hogy a jogállamiságból fakadóan a tudomány és az oktatás szabadságát, azaz az úgynevezett akadémiai szabadságot, az egyetemi autonómiát tiszteletben tartja-e, általában kiemelt fontosságúként, fejlesztési prioritásként tekint rá, felismeri szerepének nélkülözhetetlenségét a tudományos, technológiai és társadalmi innovációk létrehozásban. Ezért tapasztalhatjuk, hogy nem csupán a hagyományos nyugati demokráciák, hanem a demokratikus és jogállami elköteleződésüket tekintve finoman szólva is ellentmondásos megítélésű országok, mint Kína vagy Kazahsztán hatalmas összegeket invesztálnak a felsőoktatásba. Az invesztíció aránya az innovációk között természetesen függ attól is, hogy csupán a társadalom tudásalapúságát kívánja-e támogatni általa a mindenkori kormányzat, vagy figyelembe veszi-e a felsőoktatás azon misszióját, amely révén folyamatosan biztosítja a korszerű tudással rendelkező szakemberek kiképzése mellett az önálló, gondolkodásra képes és valóban gondolkodó, a szűkebb és tágabb környezetéért felelősséget érző és vállaló értelmiséget is." Ha a felsőoktatás szerepét szűkebb, európai kontextusban vizsgáljuk, azt találhatjuk, hogy az az europaizációban/europanizációban való részvétel egyik kulcsfontosságú eszköze, egyúttal elválaszthatatlan a globalizálódás folyamatától ! A fenti megállapításhoz kapcsolódóan lásd: Veroszta Zsuzsanna: A felsőoktatás társadalmi felelőssége a hallgatói értékkészletekben, Educatio 2010/2, 230-233. http://epa.oszk. hu/01500/01551/00052/pdf/126.pdf (2016.03.24.) Lásd még ehhez: Setényi János: Felsőoktatás-Politika, Educatio, 1994/1, 36—38.
