Page 379 [379]
OCR
378 MELLÉKLETEK annak ellenére nagyra értékelték, hogy ennek a tetűfajnak magas a zsírtartalma, ami nagyban megnehezítette a vele való szövetfestést. Greenfield szerint ez volt a középkori Európa legszebb vörös festőanyaga (Greenfield 2006, 48), később azonban a spanyolok által Európába hozott kosenil miatt visszaszorul a használata. Közrejátszott ebben, hogy hasonló mennyiségű színezékanyagot előállításához harmincszor annyi örmény tetvet kellett felhasználni, mint újvilági tetvet, ill. az is, hogy — az újvilági kosenillel ellentétben, de a lengyel bíbortetvekhez hasonlóan — ezeket a tetveket évente csupán egyszer lehetett , szüretelni" (uo. 103). Kosenil: Egy bizonyos kaktuszfajon (a fügekaktusz egyik alfaján: Opuntia coccinellifera) élősködő újvilági bíbortetű vagy másképpen kármintetű (Coccus cacti vagy Dactylopius coccus). E tetűfaj nőnemű példányainak szárított petéiből — melyek kárminsavat tartalmaznak — igen jó minőségű szerves festékanyag nyerhető. A következő neveken említik forrásaink: bíborbogár, bársony-festő bogár (mindkettőt megtaláljuk pl. itt: Fábián 152), cochenille vagy kosenil/kozenil olykor kosenilla/kokcsinella. Eredetileg , az inkák és aztékok kincse, majd évszázadokon át a spanyolok zsäkmänya” volt (emiatt spanyolvörösnek is neveztek, ld. Finlay 2002, 140, 155). Az Amerikából behozott szárított tetűkből Firenzében, Bécsben és Párizsban gyártottak un. karminlakkot (Hajnal 1981, 107).7 A kosenil tâvoli rokona az indoeuröpai kermeszfajoknak. Szinezéke — amelyet kárminnak is neveznek" — főleg arról nevezetes, hogy friss állapotában , a legvörösebb festékanyag, amit a természet valaha is létrehozott" (Finlay 2004, 141)." Pigmentjének , kb. tízszer nagyobb a színezőereje", mint az óvilági bíbortetűnek, vagyis a kermesznek. Gazdaságosan hasznalhaté a textilfestésben, mivel 3 kg tettibél 1 kg szinezéket elé lehetett állítani, ami kb. ro kg gyapjú élénk színűvé tételéhez elegendő volt (Szikszai 2005, 24). Ráadásul Angliában a , 17. század elején egy flamand kémikus, Cornelius Drebbel és vejei, a Kufflerek" felfedeztek egy sajátos, ,ón alapú festőpácot", ami még inkább lecsökkentette a kárminnal festett szövetek előállítási költségét (Schneider 1985, 68). Ez az ónpáccal festett kosenil , holland skarlát" néven is előfordul a forrásokban (Timär-Baläzsy 2002, 52). Kesöbb azonban a nála is olcsóbb színezékanyagok hatására lassan kiszorult a textilfestésből, napjainkban főleg csupán a szépségiparban és E120 vagy kárminsav néven ételszínezékként használják (Finlay 2004, 140—42). 7 Némileg ellentmond ennek, hogy Fuchs a 20. század elején még azt írta, hogy a müncheni és a bécsi lakk készül kosenilből, a , firenzei (florentini) lakkot" viszont a vörösfák kivonatából készítik (FUCHS 1903, 27). 5 À kdrmin mészből, agyagból és kosenilből elegyített festéket is jelölhet (Id. BROBY-JOHANSEN 1969, 338). 5 Vö. , kosenilla, mellyel festett szin minden veres szineket meghalad" (FERENCZY 1809, 266); ,a legjobb veres festék Chocenille bogarakból készítettik" (EuMaF 362).
