Page 352 [352]
OCR
3. A PIROS SZÓ SZEMANTIKÁJÁNAK ÖSSZEGZÉSE 35I ket.3 Bär a pirost koräbban a veres/vörösnel ritkábban jegyezték le, a fent említett ärnyalatnevekhez képest mégis mindenkor sokkal körülhatároltabb szemantika és használati kör jellemezte. Az is bizonyos, hogy a piros korábban erősen tagolt szemantikai mezővel rendelkezett, hiszen annak ellenére, hogy korlátozottan (pontosabban: kizárólag meghatározott kontextusokban) használták, több eltérő jellegű — voltaképpen színezetre vonatkozó és vizuális minőségtől független — tartalmat is ki tudtak fejezni vele. Valószínű ugyanis, hogy voltak alkalmak, amikor a piros melléknevet mindenekelőtt átvitt értelemben alkalmazták, és nem vagy csak elenyésző mértékben utaltak vele egyúttal konkrét színre is. Ha pedig mindenekelőtt konkrét színtónust kívántak ezzel a színnévvel jelölni, kifejezhettek vele barnás színt (a ló, a sült hús kapcsán) éppúgy, mint rózsaszíneset (az arc, a szőlő vonatkozásában), de akár egészen sötét, a meggy színéhez hasonló tónust is (pl. a bor és a vénás vér tekintetében). Sőt, ezenfelül a 19. század folyamán a piros vizuális jelentéstartalma kibővült a fokális pirossal is. Mindent összevetve, az általam áttekintett írott források szerint a kezdetektől kb. a 19. század közepéig öt olyan kommunikációs szituáció létezhetett, amelyben a szerzők mäs szinnevekkel (azon belül: tärgy+szin szerkezetü: pl. zestszin, ceklaszin, vagy elvont színmegjelöléssel: pl. rőz, pej) szemben a piros szöt välaszthattäk: I. a rózsaszín és a bíbor színtartományba tartozó árnyalat megnevezése; 2. a sült (pirított) ételek, bizonyos állatok (leginkább lovak) barnás színének jelzése; 3. egy tárgy vagy fogalom pozitív küllemének/tartalmának értékjelző kifejezése; 4. főleg a 18. század végéig: a pirosodás vagy a pirulás folyamatának hangsúlyozása, ill. ezzel összefüggésben bizonyos gyümölcsök és növények színének jelzése; 5. főleg a 19. századtól: a szóismétlés elkerülésének szándéka (elsősorban azokban a szövegekben, amelyekben a vörös/veres is gyakran előfordul?" 396 Jó példa erre a korábban már elemzett bíZor vagy éppen a bársonyszín is. Ha Jeney (27.) sokszor emlegetett szivárványleírását összevetjük a szivárvány Newton által meghatározott, de ma a spektrum színei kapcsán még használt színneveivel (Id. ECO 1985, 168), azt találjuk, hogy Jeneynél a bársonyszín a newtoni , indigo" "ibolyaszín" helyén áll. Itt tehát a bársonyszín jelentése kékeslila lehet, mivel a kék és a bíbor színsáv között helyezkedik el, más források viszont — mint azt már igazoltam - inkäbb ‘bibor/pirosaslila’ értelemben alkalmazták ugyanazt a színjelzőt, sőt még az is előfordulhat, hogy — legalábbis, ha a bársonyvörös színnév alkalmazásából indulunk ki — egyszerűen akár ssötétpiros" jelentésben is használhatták. 397 Bár már korábbról is lehet erre példát hozni. Akár a veres szinonimájaként is értelmezhetjük a Piros szót a következő madárleírásban, amely Miskolczi Gáspár Egy jeles vadkert (1702) című művében szerepel , sok szép veres pettegetések látszanak rajta, a tollainak végei igen szép pirosak
