Page 342 [342]
OCR
2. MÁSODIK HIPOTÉZIS: A PIRULÁSBÓL SZÁRMAZÓ ÉS A POZITÍV PIROS 34I » Tsipke vagy Vad ro’safa’ gytiméltsok [...]. Mellyeket őszszel, mikor szépen meg-pirossúltak” (Diat II. 364). 1788: , De már jól hajnállik látom, Ég-széle pirosodik” (Ravazdy Andras: Pászzori játék. Diószeg, 1791. 258). , mellyének két emlője Fél- eressel pirossodott Narants’ (Ravazdy Andras: Pasztori jaték. Diöszeg, 1791. 263). 1790: „Engedd, hogy a’ napnak súgárai által piros színt őltözzenek magokra a drága ízű körtvélyek" (Péczeli József: Sírhalmai és elmélkedései. Pozsony, 193). 1792: ,az nagy Hegyen is, a’ Bakator szöllönek volt termése, de savanyu volt, mert egeszszen meg-nem pirosodott, fejéresen maradt” (SzT VIII. 1008). A 19. századtól kezdődően viszont az általam áttekintett szövegekben a pirosodik/ pirosul helyett a piroslik ige vált gyakorivá, ami talán azt jelzi, hogy a piros szóval jelzett szín ekkorra már kezdett eltávolodni a pirosodás folyamatától, ill. a hőhatásra bekövetkező színváltozásnak a tényétől. Hiszen — mint ahogyan arra már a 19. századi nyelvészek is felfigyeltek — a pirosZlik szónak már egyáltalán nincs köze a pirossá alakuláshoz, ill. annak folyamatához: , A pirosodik, és piroslik különböznek egymástól, amaz t. i. a szinnek fejlődésére, emez már készen levő látszatára vonatkozik" (CzF V. 245). Mivel azonban a 19. századnál korábbi adatok kapcsán szoros összefüggés mutatkozik a piros szó használata és a birossá alakulás folyamata között, nem érdektelen, ha bärmifele pirral (vagyis pirosas színezettel való) , telítődés" szempontjából vizsgáljuk meg azoknak a dolgoknak a listáját, amelyeket már régtől fogva a piros jelzővel illettek. Ezek között ugyanis több olyan akad, amely nem eredendően ilyen színű, hanem csupán ilyenné szokott válni: piros kenyér/bús stb.: a tűzön sütés következményeként megjelenő színváltozás Piros arc: az elpirulasra/kipirulasra hajlamos arcbér vagy testfelszin piros hajnal: a felkelő nap következtében pirkadó reggeli égbolt piros rózsa: a bimbóból kinyíló, élénken pompázó szirmok piros almasszólő: stb. a megérő alma/szőlő stb. piros búza: a megérő búza" 354 A következő szövegben kifejezetten a pirulás?" értelemben használták a piros szót ennek a gabonának a kontextusában: , hazánk déliesb, melegebb éghajlata alatt még az idegen földről
