OCR
196 V. A PIROS/RÓZSÁS ARC, A PIROS RÓZSA ÉS A RÓZSASZÍN ,4 gyenge orcáknak rózsaszín fedele, Forró szeretetet sok szívben nevele" (Csokonai V. Mihály: 4 rózsa, 1785 körül) , Láttam rózsaszín orcáját, Édesden mosolygó száját" (Csokonai V. Mihály: Az édes érzékenység az... 1791.) „AI előttem szép violám. Rózsaszínű szép [onám; Akkor lészen vígasságom, Rózsa orcádat ha látom (Thaly 1864, II. 184-185; Erdelyi P. 1903, 22; vö. Ujväry 1980, 412). , Felkele jó reggel szép léján Zsuzsanna, Kisétála vala a rózsamezőre, Lefeküvék oda a rózsatövire; Borzogatni kezdé aranyszínű haját, Mosogatni kezdé rózsaszín orcáját. . ." (Szép Zsuzsanna c. ballada, Id. Domokos 1959, 17). „Kerök: Dekturam, dekturam küldött maga leányáért. Anya: Melyikért, melyikért? Kerök: Legszebbikert, legjobbikert Rözsaszinü arczdjuert” (Dekturam nevü gyermekjätek szövege, ld. Kiss 1984, 342). A rózsaszín színelnevezés alapja ugyanakkor egy virág: a rózsa, amellyel kapcsolatban azonban azt is figyelembe kell venni, hogy nem csupán egy növényt jelöl. A rózsa ugyanis nyelvünkben kedvest/szeretőt becéző név (vö. Faragó 2003), ill. keresztnév (Rózsa) is, ráadásul rózsás alakban — részben színt is jelölni képes — pozitív jelzőként is használatos. A rózsás melléknév e helyütt való említése már csak azért is elkerülhetetlen, mert ez a jelző 19. században szintén gyakran kapcsolódott össze a bőrrel. (A rózsás jelző és az arc és az ajkak kapcsolata a TörtK - itt nem idézett — 1815 és 1878 közötti példáival egyértelműen igazolható.) A rózsa és a piros színnév kutatásaim szerint elválaszthatatlan egymástól, de már Benedek Elek is azt írta, hogy , a népnek a piros a legkedvesebb szine s valahányszor rózsáról beszél, rózsához hasonlítja a kedvesét, piros rózsát kell értenünk" e virág neve alatt (1898, 190)."" Ráadásul a rózsa, az arcbőr és ezek színjelzője (ami no Vö. a Rúzsa nevet a tehenek közül is csak a , piros" színű kaphatta, Id. Noväk 1913, 46; vö. rözsaszörü, UMTSz IV. 775.