Oldal 196 [196]
OCR
1. AZ EGÉSZSÉGES PIROS ARC ÉS BŐR 195 Az írott történeti szöveganyagban tehát a szép és egészséges arc előtt szinte kivétel nélkül a piros szó áll, ugyanakkor a piroson (Es reszben a feheren) kivül is akad még további — a biroshoz hasonlóan -— elsősorban átvitt értelme okán használatos — pozitív jelző, amely ebben a kontextusban is feltűnhet. A rózsaszín ugyanis szintén régóta fontos jelzője az ember legfontosabb érzelemkifejező testrészének. 2. RÓZSASZÍNŰ VAGY RÓZSÁS ARC Már Csűry (1922) megállapította a rózsaszín színnévről, hogy az az írott emlékanyagban gyakran tűnik fel a ruházat kontextusában. Kutatásaim szerint azonban az imént már vizsgált arcszín kapcsán is többször előfordul, bár tény, hogy ezt a jelzőt sokkal ritkábban alkalmazták az arcra, mint a piros szót. Ráadásul szinte kizárólag a szépirodalmi vagy , közköltészeti" alkotásokban, valamint a folklórban (pl. a hagyományos gyermekjátékok szövegeiben) szerepel a rózsaszín színnév a bőr jelzőjeként:?"9 , Orra szép egyenes, teljes rózsa színű piros orcája vala?" (Pataki Névtelen: Euryalusnak és Lucretiának szép históriája [1577], Id. Jankovics et al. 2000, 364). , Álmélkodván csodálám az te rózsaszínő orcád" (Balassi Bálint: Huszonharmadik Keserítette sok bú... [1577], Id. uo. 90). , Kegyes vidám szemű, piros rózsa színű, én édes fejér hölgyem" (Balassi Bálint: Ötvenhatodik kiben csak azon könyörög... Id. uo. 124). „Rözsaszinü szép orczádat e/fordítád tűlem" (Jaj, ki keservesen... kezdetű szerelmi ének az [1670-ből származó] Mátray kódexből, Id. Erdélyi P. 1903, 33). , Ne tiltsd tőlem rózsaszin orczácskádat" (Az én árva fejem... 17. századi szerelmi ének, Id. uo. 28). , 9 Arra Szemöldöke hajlott és görbedett Két jádzó Szemére frissen kerekedett "§ Ott ortzája Rö’sa szinnel elegyedett” (Szathmäri, o. n.). Vö. andm. „Rosenwange, die, rözsaszin ortza” (OsLex 357), ill. Rözsaszinü ajak, arcz (CzF V. 623). Vö. meg: „a tösgyökeres magyar ember nem is ismer Zejszin feher arcot, hanem csak Zejszin v. tejszínű arcot [...] feleségének az arca is csak rózsaszínű" (BARTHA 1896, 516-517).
