Oldal 174 [174]
OCR
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 173 amikor még — minden nyelvváltozatban, ill. kommunikációs helyzetben — kategóriajelölő funkciót töltött be. Sőt, minél korábbra megyünk vissza az időben, annál nagyobb, annál több árnyalatot magába foglaló színosztálynak feltételezhetjük a piros kategóriát. Méghozzá azért, mert a színosztályozás története bizonyítottan a színek differenciálódásának a története is. Amíg például — saját kutatásaim szerint — ma már önálló kategóriának gondoljuk a rózsaszínt, addig az a múltban sokáig csupán egy volt a piros színosztályba tartozó többi színárnyalat közül. (Vö. a középfelnémet rot színnévnek a következő színek felé terjedt ki az értelme: rózsaszín, kék, sárga és barna, Id. Jones 2013, 322. De rózsaszín alapkategória híján a középkori angol red színnév értelme is felölelhette a rózsaszín tónusokat, Id. Biggam 2012, I 34.) Alljon itt egy — abécésorrendbe rendezett — lista azokról a színnevekről, amelyeknek jelentését korábban a veres/vörös névvel illetett kognitív kategóriába sorolták (a lista természetesen nem teljes): barackvirágszín, barackszín bársonyszín "-bíbor" bíbor (e három színnév jelentéséről a későbbiekben esik szó) bordó(veres)"9 borszín cinóber "egyfajta festék" (Id. II. melléklet); "kissé sárgába hajló piros" cseres(z)nyeszin/cseresznyepiros'’° csigavérszín "bíbor" (Id. a későbbiekben) gránátszín "sötét kékespiros"7" hajnalszin (jelentéséről a V. fejezet 4. alfejezetében lesz szó) 169 Ennek jelentéséről már korábban szó esett. Előfordulásához Id. még: S. LACKOVITS 1999, 478. 7° Ennekaszinnevneka 18-19. századi jelentése talán a rózsaszínhez állhatott közel, mivel gyakran fordul elő a rózsák színének jelölésére. Erősíti ezt a feltételezést, hogy egy 19. század közepéről való forrás egy kalap alá veszi ezt a színt a festszinnel és a rézsaszinnel (KUBINYI 1856, 402). m A gránát szó (a gránátalmán és a kézigránáton kívül) egykor részben egy drágakő, ill. másrészt egy — többféle színben is használt — posztóféle nevét takarta. Egyes feltételezések szerint bizonyos posztóanyag;? jelentése abból adódik, hogy korábban több szín alá is tettek kermeszalapozást, ezt a festőanyagot pedig graine (grana) néven is ismerték, ebből alakult ki a francia escarlate en graine kifejezés, amely a kermesszel előfestett posztó , fantázianeveként" később gránáztá rövidült (ENDREI 1989, 126). A 16. szäzadban gyakori ruhaszin volt (TOMPOS 2004, 167). Ami pedig a szó vizuális jelentését illeti, a 17. században hazánkba behozott török gránátanyag a kék és a zöld színen kívül csupán meggyszínben készült (NAGY J. 1993, 30—31), éppen ezért talán a meggyszín jelentése is hatással lehetett a gránátszín szemantikájára. Egyes vélemények szerint a gránát szó korábban két különböző színnévben is feltűnt, a , gránátszín (v. sötét vörös)" elnevezésen túl a „granätvirdgszin” alak is ismert lehetett SZEREMLEY 1906, 110). Vö. , Gránátszínű — borvörös szín" (MÁTRAY 1910, 36).
