Seite 173 [173]
OCR
I72 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI A piros színnév kategóriajelölővé formálódásával tehát a mai vörös színnév értelme feltehetően több magyar közösség nyelvhasználatában is az egykori veres/vörös színnév periférikus jelentéselemeire , csökevényesedhetett", hiszen napjaink vöröse az általam megkérdezettek nyelvhasználata szerint olyan , rozsdás" árnyalatokat jelöl, amelyre az írott források tanúsága szerint már korábban is kiterjedt az értelme. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az általunk megkérdezettek vörös szava által jelölt sárgásbarnás-szennyesvörös árnyalatok régi kategóriajelölőnk jelentésének olyan periférikus elemeit alkották, melyek viszont — legalábbis az írott források nyelvhasznalata szerint — a verheny(eg)es / vor(he)ny(eg)es és rét sz6 értelmének képezhették központi elemeit egészen a 20. századig. 2.6. A VERES/VÖRÖS 20. SZÄZAD ELOTTI ‘MAKROPIROS’ JELENTESE Papp Kornelia (2009) kutatäsai szerint napjainkban a magyar „alapszinnevek” egymással alkotott összetételei között gyakorinak számít mind a barnásvörös, mind a sárgásvörös. A MNSz-ban a legáltalánosabb , alapszínnév-összetételek" közül első helyen éppen a vörösfes)barna áll (a harmadik a sárgásbarna). A sárgásvörös száma nyilvánvalóan azért elenyésző (ahogyan egyébként a birosassárga is), mert erre külön elnevezés használatos nyelvünkben: a narancssárga. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, miért szükséges a barna színnevet a vörös elé tenni, ha az utóbbi jelentése részben amúgy is "barnába hajló piros. A vizsgált színnév szemantikájában bekövetkezett történeti változás fényében egyszerű erre a felelet. Nyilvánvalóan azért, mert a 20. század előtt a vörös/veres szemantikájába még általánosan beletartozott a teljes piros színtartomány (lévén hogy ez volt a kategóriajelölő). De vajon a történelem során változatlanul mindig ugyanazon árnyalatokat osztályozták a kognitív piros színosztályba? Vagyis elődeink már a kezdetektől a 19. század végéig ugyanolyan szélességű színtartományt, ill. ugyanazt fejezték ki a veres/vörös névvel, amit mi manapság a piros szóval jelölünk? Földvári Melinda (2015b), aki vizsgálataiban a mai köznyelvben vörös névvel megnevezett dolgok listájából indul ki, azt állítja, hogy azok napjainkban is , lehetnek narancs- és bíbor árnyalatúak, sötétek és világosak, telítettek és kevéssé telítettek". Illetve szerinte ,a vörös kategóriába beletartoznak a — percepcionálisan — bíboras, barnás, és narancsas színek is". Ez a megállapítás ebben a formában azonban elsősorban az írott nyelvre, de még inkább egyes tudományokban használt nyelvváltozatokra igaz. Hiszen mint azt bemutattam, az általam megkérdezettek vörös szavának vizuális jelentése ennél sokkal szűkebb. Kutatásaim szerint a veres/ vöröst a fentiekben körvonalazott széles szemantika mindenekelőtt akkor jellemezte,
