Oldal 165 [165]
OCR
164 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI színezetével a vörös színelnevezésnek mind a barnába, mind a sárgába hajló piros jelentését jól reprezentálhatja: , Hát a vörös az, az, a rozsdaszinhé hasonlít, nem a piroshó" (szül. 1930-ban Öregtényen). „A szép piros az szép élénk szín, de hát a vörös az má lehet rozsdavörös is, és az má nem annyira szép [...] a vörös [az inkább] rozsdaszerű már" (szül. 1941-ben Alsómégyen). Sőt a rozsda nyilvánvalóan a vörös szó "koszos" értelmét is jól reprezentálja, amint ezt a rozsdaszín/-vörös/-barna színnevek elé tett piszkos, szennyes jelzők is mutatják (pl. rozsdavörös - barnás piszkosvörös a korábban idézett Mednyánszky-szövegben is). 2.4.2. A rőt mint az őszi erdő színe A rozsdaszín ssárgás és barnásvörös jelentése után mindenképpen meg kell emlékezni — a szintén az őszi levelek színével asszociált — rőf színnévről is. Ez a középfelnémet bajor-osztrák röz piros" szóra vezethető vissza, a magyarban elsősorban a vörös és barnásvörös színű haj és szőr színének jelölésére használták már feltehetőleg a 14. századtól. Legújabb etimológiai szótárunk szerint ,a választékos társalgási nyelv szava" (Esz 711). A 17. századi forrásokban az ökör színével kapcsolatban gyakori (ld. Takäts 1915, 290-291; vö. Szabö K. 1965, 55), majd a 18-19. szäzadi sz&pirodalmi szövegekben legtöbbször a haj, a szakáll, a bajusz, a szemöldök színének leírásakor szerepel, de előfordul az arcszín, a róka, egyes ruhadarabok (pl. kalap), söt a szamöca ärnyalatänak jelölesere is (ld. a TörzK-t. De pl. Rumy Käroly 1846ban , rőt bort" is említ, idézi: Kemendi 1989, 16). Egyes adatközlőim szintén a róka színének meghatározásakor említették, de a magyar népköltészetben is állatszínként szerepel. A regösénekek refrénjében legalábbis a rőf szó, ill. ennek további alakjai , elhomályosult jelentéstartalommal" ugyan, de valószínűleg az ökör szőrének árnyalatát jelölik. (, Rőz ökör, régi törvény, Haj, regö rejtem..." Vikár Bélának azonban az volt a meggyőződése, hogy a rőz színnév másodlagos, , újabb alak", az eredetibb a révülésre utaló rejz ige egy másik formája: a röjz lehetett, Id. Vikár 1907, 24.) A rőt— a vörhenyeges, vörhenyes színnévhez hasonlóan, olykor azzal együtt (Id. pl. , vörbönyös rőt szőrüek", Id. Frivaldszky 1869, 70) — hajszín jelölésére, ill. különböző házi- és vadállatok színének kifejezésére sokkal népszerűbb színnév lehetett korábban, mint azt pl. a mara elavult rétvad elnevezés is igazolja (vo. 19. szazadi német nyelv Rothwild szavaval).5’ Bar ma mar "57 A szarvas- és 6zfélék vadászneve, mert szőrük nyáron rőt, vörös szinü" (PalLex XIV. 729). Vö. , Némely vadászok és vadhúsárusok nyelvén: vörösvad vagy rőtvad, azonban e név alatt
