Seite 160 [160]
OCR
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 159 nem mutatott — vagy legfeljebb csupán az általam nem vizsgált nyelvváltozatokban mutathat — , önállósodási törekvéseket" (Földvári 2009, 390). 2.3.3. , Szennyes" vörös A vörösnek az a "barnás értelme, amellyel a fentiekben foglalkoztam, egy dologban mindenképpen eltér a bordó értelmétől. A bordó — amely tehát az eddigiek alapján fekete színnel kevert pirosat jelöl — megörökölte a pirostól annak tisztaságát, szépségét, hiszen ebben a színben mindösszesen csak két színkomponens keveredik (egy kromatikus/szines: piros és egy akromatikus/szintelen: fekete)."53 Ezzel szemben napjaink — részben "barnásvörös, sárgásvörös" jelentésű — vörös szava az általam vizsgált közösségekben (de legalábbis az ottani idős nők felfogása szerint) olyan többszörösen kevert színt jelöl, amelyben legalább három tónus vegyül: ti. a piros, a sárga és a fekete, ebből kifolyólag zavarosnak és „koszosnak” tűnik. Ez a szennyesség érzését keltő vizuális benyomás ugyanakkor abban is közrejátszik, hogy a vörös vizuális jelentése szerint sötétebb, vagy sötétebbnek tetszik, a fokális pirosnál, ahogyan a nyelvészek és az adatközlők egy része is ezt állítja. Hiszen minél kevertebb és kétesebb egy szín, annál sötétebb — mindezekből kifolyólag baljósabb — benyomást kelt. (Szubsztraktív színkeverési tény: minél többfajta festékpigmentet keverünk egymással, annál szürkésebb és sötétebb lesz a kapott szín.) Amikor a piros-vörös problémával legelőször foglalkozó Csapodi javaslatot tesz a különféle pirosas árnyalatokat jelölő színnevek — az általa tudományos kategóriákként kezelt — vörös és piros színosztályba történő besorolására, a következőket jegyzi meg: , Természetesen a különféle szennyes, barnás színek megnevezésére is [ti. a pirossal szemben] csupán a vörös jelző rokon alakjait lehet fölhasználni, pl. vörhenyes (fulvescens), barnäs vörös (rufus), barna-vörös (russus), vörhenyes barna (rufescens), szennyes vörös (helvus, vaccinus)” (Csapodi 1899, 204). Csapodinak azt a javaslatát, hogy a , különféle szennyes, barnás színekre" is kiterjeszti a vörös szó értelmét, valószínűleg nem (vagy nem csupán) saját egyéni 153 Érdekes, hogy a 19. század végén a CzF a barnát tartja e két szín vegyülékének: , Általán, többé- kevesbbé sötétes szín, a vörös és fekete szín vegyüleke” (I. 441). Ugyanakkor egyes magyar falvakban a bordó jelentése sem feltétlenül egyszerűen feketével kevert piros, hanem olykor barnába hajló, a Bagon használt bordó pl. „barnäsabb árnyalatú a meggyszínnél; néha [a bagiak] ezt mondják meggyszínnek" (Id. HORVATH 1995, 139).
