Page 159 [159]
OCR
158 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI a fekete színtartomány keverékének. (Egyes kutatások szerint a hazai parasztság hagyományos viseletében ez a szín pontosan a piros és a fekete , helyetteseként" viselkedik, Id. Lackovits 1983, 424.) A vörös legfőképpen azért nem lehet az elsődleges piros és a szintén elsődleges fekete kategóriából származó másodlagos kategória, mivel a piros színnévnél régibb eredetű. Ráadásul kutatásaim szerint a mai vörös — a bordó színhez némiképp hasonló — sötétpiros" jelentésének legalább annyi köze van a bordóhoz hasonlóan szintén származtatott kategóriák közé sorolt barna színhez, mint az alapszínnek tekintett feketéhez."5? Tévesnek vélem Moss azon elgondolását is, hogy a nyelvfejlődés egyik korai szakaszában a vörös megfeleltethetö a liläspirosnak („purplish red or crimson”, Id. Moss 1989, 169), hiszen a kategöriajelölö vörös jelentésébe egykor nemcsak a bíborpiros, hanem — mint azt már az előző fejezetben is érintettük — az összes piros árnyalat beletartozott. De nem értek egyet Uusküla és Sutrop (2007) elképzelésével sem, miszerint a magyar színrendszerben a bordó átveszi azt a helyet, amelyet korábban a vörös foglalt el. Ennek az állításnak Uusküla saját színmintás eredményei is ellentmondanak, mivel kísérletei szerint a vörös névvel leggyakrabban megnevezett színminta éppen ugyanaz, amelyet legtöbben piros szinnéwvel is illettek (Uusküla-Sutrop 2009, 363). Ez az egymást átfedő színtartomány a két színnév vizuális jelentésében csakis a fentebb már bizonyított ténnyel magyarázható, vagyis hogy a vörös/veres volt a kognitív piros korábbi kategóriajelölője. Sőt, a mai vörös bizonyos magyar nyelvű közösségekre jellemző élőnyelvbeli jelentésébe — mint azt jelen fejezet bizonyítani kívánja — régtől fogva, ill. még napjainkban is beletartoznak olyan sárgával és barnával kevert pirosas árnyalatok, amelyekre a bordó szó szemantikai mezeje bizonyosan nem terjed ki. Éppen ezért a bordó nem alkalmas arra, hogy a vörös helyét átvegye a mai magyar nyelvben, még annak ellenére sem, hogy az erre vonatkozó kutatäsok (ld. Kiss-Forbes 2001, 194; Uusküla-Sutrop 2009, 362), ill. saját kutatäsom szerint is a bordöt sokkal gyakrabban alkalmazzuk kötetlen szinazonositäsi szituäciöban (vagyis kontextus nelküli szinlapok szinenek leiräsära), mint a vöröst. Csupán amiatt azonban, hogy a bordó színmegjelölést az általam megkérdezett női adatközlők gyakran emlegették, nem szükségszerű a bordó színt önálló kognitív kategóriaként számításba venni, hiszen — mint már említettem — interjúalanyaim legtöbbször a pirossal együtt csoportosították a bordóként azonosított színmintákat. Ebben a tekintetben egyetértek Földvári Melindával, aki szerint ez a szín eddig még 152 Egyes feltételezések szerint a látás fiziológiájából eredő alapszínek (fekete-fehér, piros-zöld, kék-sárga) ún. metszetei adják a származtatott (derived) kategóriákat: a fehér és a fekete metszete a szürke, a piros és a fehéré a rózsaszín, a piros és a sárgáé a narancs, a piros és a kéké a lila, a sárga és a feketéé a barna (KAY-MCDANIEL 1978, 632). Moss ebből kiindulva feltételezi azt, hogy a vörös nem más, mint a piros és a fekete szín metszete.
