OCR
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 157 mint a birost. Szilágyin pl. a következőképpen magyarázták el nekem, hogy a piros szóval jelölt színhez képest milyen is az általuk bordónak tartott árnyalat: ,4 bordó nagyon sötét, a piros meg világos" (szül. 1937-ben). ,4 bordó az sötétpiros, feketét teszünk a pirosba? (szül. 1950-ben). „A bordö zöbb feketet tartalmaz? (szül. 1959-ben). De nemcsak Szilägyin velekednek így. Klézse kivételével (ahol ismeretlen a bordó szó, hasonló értelemben használatos viszont a ferzsenyi5") az összes általam tanulmányozott településen többnyire a feketével kevert piros színek elnevezésére alkalmazták a megjelölést. Kisebb részben pedig kissé kékes árnyalatba hajló, sötétpiros színt jelöltek ezzel a szóval. (Ilyennek írja le egy 20. század eleji, festékekről szóló munka is: , A violás árnyalatú vörös festékek, mint a Bordeaux vörös", ld. Fuchs 1903, 16). Ez utóbbi jelentés tulajdonképpen egy lilába (piros--kék-lila) hajló sötétpiros árnyalatot takar, kutatásaim szerint a 10 RP 4/12 Munsell-kódú mintához hasonlót, de annál többnyire sötétebbet. Ezt az értelmét talán attól a karmazsinvörös/-piros színnévtől örökölte, amelyet valószínűleg éppen ennek a színtartománynak a jelölésére használhattak egészen addig, míg szinte teljesen ki nem kopott a köznapi nyelvből. Általában feketével kevert pirosként értelmezik a bordó színt az írott források szerzői is, úgymint a következő 20. század eleji szöveg: , Egy kevés feketével törve és fehérrel kissé világosítva a kekespiros karmazsinvörös, a piros bordeauxvörös [...] színt adja" (Kner 1909, 44). Sőt, a néprajzi szakirodalomban arra vonatkozó adatokkal is találkozhatunk, hogy egyes vidékeken a bordót vagy a sötétbordót egyenesen a fekefepiros névvel jelölték (Id. pl. Szabó L. 1963, 532). Vagy ha az adatokban a fekete szó nem is kerül elő mindig a bordó szín jellemzése kapcsán a sözét, ill. a régen sötét jelentésben is ismert barna jelző már annál inkább (pl. Szeremley 1906, 110; Toré 2000, 74). Véleményem szerint Anthony Moss tévesen gondolja, hogy a magyar nyelv két piros jelentésű színneve közül a vörös olyan újabb eredetű másodlagos kategória lehet, amely a piros és a fekete színtartomány , metszetéből" keletkezett (Moss 1989, 315). Hiszen a nyelvünkben, vagy legalábbis a fentiek alapján, számos dialektusban az — alapszínnévnek nem tekinthető — bordó színnév jelentése felel meg a piros és s A terzsenyi vagy terzsenyü szö etimológiáját eddigi ismereteim szerint még nem vizsgálták a kutatók. Vö. a Klézsén használt zörzsönyös (SZENTIMREI 1981, 304), ill. a zerzsin "bordó? színnévvel (uo. 274). Az általam is megismert zerzsenyi szóalak ssötétpiros" jelentését adják meg itt: DUMA-ISTVÁN 2007, 38.