Oldal 152 [152]
OCR
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE ISI Véleményem szerint a fenti adat és az említett szóváltás a fenti szinnevek vonatkozásában háromféle tanulságot is hordoz. Egyrészt rávilágít a verbenyfeg) es és a sárga korábbiakban is hangsúlyozott kapcsolatára, másrészt felfedi a veres/ vörös és a verhenyeges szemantikai mezejében fellelhető hasonlóságokat is, hiszen ezek szerint mindkettő lehetett sárgásvörös" jelentésű (is). Harmadrészt további bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy először a népnyelvekben szélesedhetett ki a piros használata és jelentése, hiszen az üléselnök szavai arra utalnak, hogy a piros színnévhez — valószínűleg már hosszabb ideje óta — ragaszkodó szegedi dialektus ekkortájt (már) nem alkalmazta a veres/vöröst ebben a kontextusban. (Fogalmazásmódja ugyanis arra utal, hogy aki a szegediek körében a paprikára az utóbbi színnevet használná, bizonyosan nevetség tárgya lenne.) Ezt igazolja az is, hogy az erre vonatkozó vizsgálatok szerint a szegedi tájnyelv a paprika, ill. annak őrleménye tekintetében csupán a piros és a barna szót — egymással, ill. más jelzőkkel — variáló színneveket használ (barna, barnapiros, apróbarna, nagybarna, Piros, pirosédös, aprópiros, puhapiros, nagypiros, Id. SzegSz II. 271). 2.3. A VÖRÖS BARNÁS JELENTÉSE Kutatásaim eredménye szerint Mezőkövesd, Báta, valamint a Kalocsához tartozó szállások (Homokmégy, Szakmár, Drágszél, Öregcsertő) lakóinak egyik része a vörös szó sárgás, a másik része pedig "barnás" jelentéstartalmát ismeri. Leginkább a kalocsai, ill. a Kalocsa környéki és emellett a bátai adatközlők közül kerültek ki azokis, akik az egyik, a többség által Sarna (vagy kisebb mértékben #ordé) szinüként azonosított sötét színmintát (Munsell-kódszám: 7.5 R 3/6 M) a vörös névvel, vagy — különösen Kalocsán — a vöröshöz hasonló értelmű színnevekkel illették (rozsdavörös/ rozsdabarna). Az a tény, hogy az általam megkérdezettek között akadtak olyanok, akik ezt a sötét színlapot vörösként határozták meg, jól mutatja, hogy egyes mai dialektusokban a vörös nemcsak a tűz lángjához hasonló világos árnyalatokat jelölhet, hanem a sötétbarnához hasonló mély árnyalatokat is. A vörös szónak ezt a barnába hajló sötétpiros" jelentését az általam gyűjtött szóbeli megnyilatkozások is alátámasztják: „Az egyik mondom olyan élénkpiros szín, a piros, a másik meg olyan barnás, és akkor az olyan vörösses? (szül. 1931-ben Homokmégyen). ,4 vörös a barnábó hasonlít, a piros meg piros, mer a vörös az, az inkább ulyan vörösbarna"? (szül. 1941-ben Homokmégyen). „A piros lágyabb, élénkebb, a vörös erősebb, sötétebb, olyan, mind az alvadt vér színe" (szül. 1938-ban Mezőkövesden).
