Seite 149 [149]
OCR
148 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI 1867: , szőke képü, vastag, vörhenyeges, kusza bajuszu, rongyos [...] ember vol? ( Tolnai Lajos: Életképek. Pest, 1867. 88) 1872: , Patagónia déli vidékein la pumal színe fakóbarna, mig Argentinben verhenyes” (Nyilas: Egy még ősvadász nép között. Vadász és Versenylap 1872. jún. 5. 174) 1881: , Jegyes verhenyes szakállú svédek" (Schwarz Gyula: Amerikai levél Esztergom és vidéke 17. sz) 1884: ,subrufus, mn. egy kissé verhenyes, homo, vereses hajú" (LatSz) Az 1790-1819 k6zti kor6zdlevelekben — azok személyleírás részében — nem csupán a katonaszökevények hajszínéről, hanem bajusz- és szakállviseletükről írt jellemzésben is tobbszor talalkozunk a verhenyes/ver(he)nyeges szinnévvel. Érdekes módon azonban az utóbbi kontextusban a vörös szó egyszer sem fordul elő (Schram 1964, 12-15). Ugyanitt az emberi arcszín vonatkozásában is gyakran használták ezt a szinnevet, olykor a ,himlős/himlőhelyes"? jelzővel kiegészítve, így részben igaza lehet Berzsenyinek, szerinte ugyanis: „A verhenyeg, verhenyeges, pirhonyag, pirholag ‘s pirholagos, annyit jelent nálunk, mint biros hólagos, vagy habos, melly nem egészen annyi mint: vereses és pirosas, hanem a bpirossasnak különös speciese, mellynek természet szerint különös nevezetének is kell lenni? (Berzsenyi 1825, 106). Az emberi bőr vonatkozásában ugyanis ez a színnév valóban jelölhette a varas, hólyagos bőrt, pontosabban az arc nagy részét borító bőrhibákat (vö. RSzSz 456; ill. CzF a bőrvöreg, bőrvörbenyeg szócikkével, Id. I. 806). Erre utal a vörbeny szó mai használata is (kiütések a testen). Ugyanakkor nem csupán az állatok és az emberek külső testfelszíne, szőrzete, haja, hanem a növények haja "héja" (pl. a vörösfenyőé, Id. Fábián 6I.), magja, gyökere, levele, sőt még a virága (pl. Melius: Herb 184.) is megkaphatta ezt a jelzőt a 16-19. szäzadban (pl. verhenyes borsöröl, verhenyö-barna vaniliarüdröl stb. is találtam adatokat). Mint ezekböl az adatokböl is kiderül, a verhenyes használata nagyon hasonlít a vöröséhez, mégsem teljesen egyezik meg azzal, abban pl. különböznek, hogy az előbbivel csak ritkán találkozunk a textilek/szövetek, ill. az öltözet vonatkozásában (egy pl. 1755-ből: Takács 1975, 399). A régi forrásokban azonban elvétve még az is elöfordult, hogy a kategöriajelölö vereshez/vöröshöz hasonlöan a verhenyes/vörhenyes szót alkalmazták a piros szín gyűjtőfogalmaként. Ennek szép példáját nyújtja Jeney
