OCR
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 145 Az mégis árulkodó, hogy ugyanazokon a településeken mondták a tyúkokat sárgának, ahol a többség a vörös macskát is ilyen színűnek gondolja. Ráadásul talán az sem véletlen, hogy a vizsgált közösségek közül éppen ezek azok, ahol a vörös/ veres szó szemantikájába a barnásvörös is beletartozik az eddig tárgyalt sárgás jelentésével párhuzamosan. De nem csupán a tyúk és a macska olyan állat, amelynek köze van a sárga színhez. Ilyen állat az európai vörös róka (Vulpes vulpes vulpes) is, anely a magyarok között általánosan ismert szólás szerint: Vörös, mint a róka (vö. , Ojan veres, mint a róuka: nagyon vörös", Id. DCSz 708). A 20. század elején a magyar színnevekről készített két monográfia (Mátray 1g1o; Bartha 1937) szerint azonban: rókaszínű vörhenyeges sárgaszínű ; róka sárga. Ezekre az adatokra egy 18. századi szómagyarázati jegyzékben leírt meghatározás is rímel, eszerint ugyanis a , Verhenyeges Verhenyös, verhenyö" jelentése: „särga-veress, mint a Röka” (Baröti: PaM). Mivel a kategöriajelölö veres/vörös jelentése ebben a korban meg felölelte a teljes piros kategöriät (köztük a kékbe hajló piros és a bíbor árnyalatokat is), érthető Baróti igyekezete, hogy a róka szőrének színét pontosan kívánta megfogalmazni, és nem elégedett meg pusztán annyival, hogy , veres, mint a róka""" Viszont mivel ma már a vörös tényleges színjelentése (legalábbis az élőnyelvi dialektusok egy részében) csupán a sárgába, ill. barnába hajló piros tartomány, senki sem érzi annak szükségét, hogy pontosítsa a vörös jelentését, így nem csoda, hogy a róka színére vonatkozó kérdés kapcsán főként csupán a veres/vörös színnevet, ill. a Vörös, mint a róka szólást említették az adatközlők. Egyetlen kivétel akadt ez alól, egy idős gyimesközéploki adatközlő a róka színe kapcsán, mivel épp nem jutott eszébe a vörös szó, spontán módon megalkotta a ,rókabarna" színnevet, hasonló módon ahhoz, ahogyan Nyugat-Bácskában olykor a ,rókavörös" színnév is elhangzott. Lehetséges azonban, hogy az utóbbi nem az interjúk folyamán született, mert Erdély egyes vidékein bevett színnévnek számít a rókaveres. E szóalakot a 20. század elején pl. Tordában is feljegyezték, ott és akkor ezt tyúkszínként, ill. a vörös hajú ember gúnyneveként alkalmazták (Viski 1906, 58). Gúnynévként való használata nyilvánvalóan abból ered, hogy az emberek általában nem szívlelik a vörös hajat, ahogyan a rókát sem: , Veres róka, fekete, / Nem szereti senki se" (Szende 1991, 65, kiemeles - B. B.). tettem fel: , Milyen színű tyúkokat tartottak régen errefelé?" (A macskánál úgyszintén: , Milyen színű macskák voltak régen a házaknál?") ui Vö. egy 19. század végi féltudományos értekezésben a róka színének pontos meghatározására a sárga, a vörös és a vörhenyes, sőt még a barna színnév is feltűnik (Id. Hőnig 1895, 43).