OCR
I40 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI jelölő melléknévként, mert pl. a vörösödik igét Szilágyin egy kiszáradó, elsárguló bokor kontextusában hallottam említeni).33 De nézzük, milyen terepen gyűjtött adatok szólnak amellett, hogy a mai, élőnyelvi vörös színnévnek létezhet egyrészt egy sárgába hajló", másrészt egy "barnába hajló piros" jelentése is. Kezdjük először a vörös sárgásvörös" értelmével. 2.2. Á VÖRÖS MINT SÁRGÁBA HAJLÓ PIROS Ezt a jelentéstartalmat, amely voltaképpen megegyezik azzal, amit a 20. század első felében több kutató a vörösnek tulajdonított (Id. a 12. táblázatot), főleg két, Nyugat-Bácska területén található — egymáshoz közel fekvő, ill. egymással azonos házasodási körbe tartozó — magyar faluban, Szilágyin (Svilojevo) és Kupuszinán (Kupusina) élő idős asszonyok emlékezetéből sikerült rekonstruálnom. Mivel — mint már említettem — a vöröst csak nagyon kevesen kapcsolták össze az általam mutatott színminták árnyalataival, két egymástól eltérő adatcsoportból tudtam a vörös szónak ezt a jelentését kibogozni: egyrészt az interjúkból, pontosabban a vörös és a piros közötti színbeli eltérésekről verbálisan megfogalmazott véleményekből, másrészt azoknak a dolgoknak a leltárából, amelyeknek színét vörös színűként határozták meg az adatközlők. Szilágyin az adatközlők a következőképpen nyilatkoztak arról, hogy a biroshoz képest milyen színt takar a vörös: ,4 vörös szölidebb szín, a piros égőbb" (szül. 1937). ,4 vörös a pirosnál világosabb, sárgásabb" (szül. 1939). „A vörös a narancssärgäba huz” (szül. 1954). „A vörös az olyan lángszínű" (szül. 1936). Úgy vélem, hogy a tűz lángjára utaló utolsó hasonlat miatt érdemes elgondolkodni a tűz és a vörös szín kapcsolatáról. 2.2.I. A tűz színe Nem csupán a legutolsónak idézett, Szilágyin elhangzott vélemény utal arra, hogy a vörös szó színjelentésének köze lehet a tűz színéhez. Ezt kupuszinai adataim is 33 VO. ya kalászok sokasága természetes veresedéssel egyformán sárgu/" — írta Bél Mátyás Tractatusának magyar nyelvre fordítója (Id. HADIK 1927, 80).