Seite 137 [137]
OCR
136 IV. A VÖRÖS/VERES JELENTÉSRÉTEGEI találunk az ebben a kérdésben állást foglaló szerzők nézetei között, mint ahogyan azt a 12. táblázat is mutatja: 12. táblázat Kutató?" Vörös Piros CSAPODI (r898, 1899) sárgába hajló kékes KENEDY (1921) — kékkel vagy ibolyával kevert BARTHA (1937) sárgába hajló kékes SELÉNYI (1948) a vörös és a sárga határán (élénk, tüzes) ERDÉLYI Zs. (1961) sárgás, rőtes tónusú (élénk, derűs) A táblázatba foglalt nevek a legkülönbözőbb szakterületek képviselőit takarják, mindegyikükről feltételezhető azonban, hogy saját véleményüket fogalmazták meg, amikor állást foglaltak a vörös és a piros szavak által lefedett tónusok jellemzőivel kapcsolatban. Kivételt ez alól csupán Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató képez, ő ugyanis a népköltészet színszimbolikájáról szóló tanulmányában azt is megemlíti, hogy vidéki gyűjtőútjain gyakran kérdezte adatközlőit a két szín közti különbségről (Erdélyi Zs. 1961, 406). Tehat Erdélyi, elődeivel ellentétben, azt a feltételezést, miszerint a vörös által lefedett piros színtartomány a sárga színnel állhat közelebbi rokonságban, valószínűleg nem csupán saját tudása, hanem a megkérdezettek felfogása alapján alakította ki. Míg azonban a 20. század derekáig a vörös színt a sárga színnel is összefüggésbe hozták, az 1970-es évektől kezdve a piros és a vörös szó közötti jelentéskülönbséget vizsgáló kutatók a vörös szónak a piroson kívül további színtartományhoz való kötődését már nem tudták kimutatni. Ugyanakkor máig sincs egyetértés a nyelvészek között abban, hogy ezeknek a színneveknek mi a modern köznyelvi jelentésük. Ebben a kérdésben a kutatók kétféle álláspontot képviselnek, az első szerint a piros és a vörös ,általában ugyanazt a színt jelölik" (Kicsi Sándor 1988a, 44). Ennek a felfogásnak a hívei a két színnév között csupán hasznälatbeli, ill. kontextuális eltérést látnak. Kiefer Ferenc (1983, 86) szerint például a vörös és a piros szónak , nagyjából ugyanaz a kognitív jelentése", abban viszont különböznek, hogy , általában mire vonatkoztatva használjuk őket". Vagyis voltaképpen úgy véli, hogy , csupán kollokációs különbségről" beszélhetünk (Kiefer 2005, 135; vö. Kicsi Sándor 1991, 52). De Bie-Kerékjártó (2003, 76) is úgy véli, hogy mindig , adott 31 A sorból csupán Gárdonyi József hiányzik, mert szerinte nincs vizuális különbség a kettő között. Mint írja: ,a vörös és piros színmegnevezés nem annyira technikai színjelölés, mint inkább érzelmi" (1920, 84). Vö. MÓSER 2015, 28.
