Seite 130 [130]
OCR
NYELV Orosz bolgár belorusz ukrán lengyel cseh szlovák ősszláv rudu indg. reudh(dialektusokban: pydoûù, pyduù ‘vöröses’) (folklórban: py2 "göndör, szép") Pidetű "vörösbarna szennyes-vörös (16) Vö. ruszin pyderű "rézvörös, tűzvörös’ (Id. Boksay et al. 1928, 379, 468) pyduii "vörös (haj, szőrű kutya/ egér)" rudy "vörös (haj, szőrzet) rudy "sötétpiros; baloldali’ rudy ‘piros, sötétpiros" indg. reudb Pymanotű "piros"27 "pirospozsgás" "vöröses (égbolt) Pyman "piros Ppimanuú "piros (arc) Vö. ruszin Pymarutű "pirospozsgás; "vörös (Id. Boksay et al. 1928, 361, 509. Vö. még pyarosorű "vörös" (uo.) rumiany ‘piros (arc) rumény rumeny "piros (arc) rumenny "piros (arc) összläv rusu indg. reudhpycu ‘sz6késbarna (haj) Vö. pycemo "((meg)szőkül" Pye ‘sz6késbarna’ peu ‘sz6késbarna’ pycun ‘sz6késbarna’ (elavult: rusy "barnásvörös") rusy ‘ x aranyszöke, vörösesszöke’ rusy "aranyszőke, vörös-szőke" ősszláv rydii indg. reudhporncui ‘sârgâsvörös" (haj, szőrzet) I. vörösessárga, vörhenyes, rőt" 2. kifakult/ elvirágzott vmre: ‘vörösesbarna’ puxcd ‘vörös (haj)’ potncor ‘voxr6sesszőke (haj, szőrzet) pau ‘vôrôsesszôke (haj) Vö. ruszin puncut rókavörös’ (ld. Boksay etal. 1928, 381) (elavult: rydzy Coe ála vörös-szöke’) ryzy tüzszin, rökavörös’ (ukrän ätvetel) ryzí színtiszta (arany) másod. jelentésfejl. rydzí színtiszta (arany) másod. jel. fejl. 129 összläv crivlienu (elavult: vepenénuű"?) Nem ez, hanem a xpacuuü hasznälatos! yepsen "piros 4bLPB0HbI "piros (lengyel átv.) (elavult: yepaénuÿ vepanénuű) (dialektusokban uepeénutt) “uepeonun ‘piros’ (hajra ritkan) (lengyel átvétel) czerwony "piros" (hajra ritkán) cerveny ‘piros’ (hajra ritkan) cerveny ‘piros’ (hajra ritkan)
