Oldal 113 [113]
OCR
II2 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VOROS csizmák fontosságára mutat továbbá, hogy pl. a kolozsvári csizmadiacéh 1650-ből származó szabályzata mesterremekként szintén ilyen színű karmazsinból való lábbelik készítését írta elő (Veress 1929, 85). Vagy az is, hogy pl. a borosjenői végvári csizmadiamesterek 1646-ban Sárospatakon kiadott szabályzata szerint a csizmadiákat senki se háboríthatja abban, hogy — a fekete mellett — a , sárga bőrt" a ,magok mesterségek szerént megkészíteni" tudják (Domonkos 1991, 76—77). A 17. századot egyébként végigkísérik a férfiak által hordott sárga csizmákról és általában sárga színű bőrökről szóló további adatok. Ezeket most nem soroljuk, de megemlítjük, hogy a század második felében a sárga csizma divatja már a társadalmi ranglétra alsóbb fokain állókat is elérhette. Legalábbis erről vall, hogy Eperjes város e korból való német nyelvű ruhaszabályzata szigorúan megtiltja, hogy a mesterinasok sárga csizmát és sarkantyút viseljenek (Tóth S. 1912, 371). Lőcsén még szigorúbb szabályzat lép érvénybe 1698-ban, ott ugyanis ,a nem-rangbeli" mesterlegényeknek a sarkantyús, de a sarkantyútlan színes (sárga és piros) karmazsin csizma viselését is megtiltják (Demkó 1882, 36). Egyébként úgy tűnik, hogy ugyanebben a helységben a sárga és a piros csizma egyszerre lehetett divatban, legalábbis a 19. században még a lőcsei városháza falán függő, 1677-ből származó hatalmas festményen a város elöljáróságai egyaránt viseltek , piros, sárga, fekete csizmákat" is (uo. 42). Valószínű azonban, hogy a két szín sok helyütt eltérő időben érhette el népszerűségének csúcspontját. A pirosnak a sárgánál későbbi divatjára utal pl., hogy a Néprajzi Múzeum birtokában két olyan csizma is van, amely eredetileg sárga volt, , s utólag lett pirosra festve" (Gáborján 1959, 215). De mit is takar a csizmák kontextusában a karmazsin szó? Színt bizonyosan nem, hiszen az írott emlékanyagban a karmazsin jelzőjeként egyaránt feltűnik a vörös/piros és a sárga színnév is. Valószínűleg egy, a kordovántól minőségében, készitésmédjaban — esetleg alapanyagában is — eltérő bőrfajtát értettek alatta, hiszen ez a szó mindig a kordovánnal párban szerepel a forrásokban. (A karmazsin további jelentéseire a későbbiekben még visszatérek.) Egyes kutatók szerint viszont korábban a karmazsin szó is kordovan(y)t jelolt, Florian Maria és Töth Bela Timarok cimü munkájukban ugyanis azt írják, hogy a kordován(y)bőrt csupán akkor nevezték kordovánnak, ha az fekete volt, ha viszont már sárgára vagy pirosra festették, akkor , karmazsin csizma volt a neve" (1992, 14). Az bizonyos, hogy léteztek színes kordován csizmák, azonban ezeket nem kizárólag a karmazsin néven emlegették, ld. pl. az imént említett erdélyi árszabások , sárga kordoványról" szóló adatait, ill. egyes „veres/vörös kordovänyt” emlegetö forräsokat (ld. Szabö P. 1999, 101; Kiss: BéRef 298). Más vélemények szerint viszont a karmazsin szó nem kordovänra, hanem szatytyánra utal, Szabó Péter szerint pl. a bőriparban elsősorban a vörös színű szattyánt
