Oldal 112 [112]
OCR
7. A PIROS MINT KATEGÓRIAJELÖLŐ III Horváth C. 1899, 650). Emellett szól, hogy a — digitálisan elérhető — Erdélyi Királyi Könyvek címeradományokról szóló okleveleit vizsgálva Gyulai Éva arra jutott, hogy a címerképek latin nyelvű leírásaiban feltűnően sokszor szerepel a skarlát nadrágszínként, ill. hogy ezekben , többször, pontosan 58 esetben szerepel a sárga csizma", míg , vörös csizma viszont csak kétszer fordul elő" (Gyulai 2008, 24; vö. Kerekes 1940, 209; Kőváry 1861, 52). Ez nem meglepő, hiszen Ihaly Kálmán már korán leszögezte, hogy ,a vitéz Imagyarl] csizmája nem [...] piros, hanem — öltözéki szempontból a piros nadrághoz helyesen — sárga" (Ihaly 1883, 9; vö. Erdélyi János hasonló vélekedésével, Id. K. Posonyi 1927, 178). Ezt a megfigyelést egyes „katonadalok” is megerősítik: , Sárga csizma veres nadrág Királynérul maradt jószág: Mente helyett kabátod lész Az is hátul hasított lész" (, Ezerhétszáz ötvenegyben", Id. Ihaly 1864, 283.) , Telekes bocskor! gyöngyös kapca! Járd meg tubám! járd meg Vörös nadrág, sárga csizma, járd meg tubám! járd meg..." (Pálóczi Horvath Adam: Jard meg tubám, járd meg..., az 1813-ban befejezett Özödfélszáz Énekek c. gyűjteményből). Egyértelműen a sárga csizmák fölényét mutatja az , 1601-es Sopron megyei árszabás", melyben csupán fekete és sárga lábbelit emlegetnek (Szabó P. 1999, 102). Erre utalnak továbbá az erdélyi országgyűlések 1620-as években kiadott árszabásai, amelyekben — a fekete läbbelik mellett - „Törökorszägi särga kordovänyböl/ szattyánból csinált" hosszú és rövid szárú csizmákat, sárga karmazsinból és kordovänböl keszült „länynak valö sarükat”, ill. „deli csizmäkat” is felsorolnak, piros szinü csizmäröl azonban egyältalän nem esik szö. (Csupän a särga kordoväny/ karmazsin kapczák említése után, a legolcsóbb lábbelik között tűnik fel ez a szín, ott találjuk meg ugyanis a , veres kordovány kapczát", ill. a ,veres bőrből csinált varga bőr kapczät”, de az összes közül az utóbbi kerül a legkevesebbe, Id. Szilagyi 1882, 278-280, 394-396.) Ellenben az 1627-es , Török, görög és zsidó kereskedőktől behozandó marhák limitatiójá"-ban egyaránt szerepel a sárga és a veres kordován és karmazsin, ill. ezekből készült csizma is, sőt a veres valamelyest még drágább is (uo. 443). Az 1627. év áprilisából való erdélyi rendelkezés viszont ugyanazon árat szabja meg egyrészt a , törökországi veres", masrészt a ,kordovan sdrga” csizmanak (uo. 384). Az 1627-es októberi rendelkezés viszont megint szinte csak sárga színű lábbeli-alapanyagokról ír (szattyán, kordovány, karmasin), ráadásul ebben már az , Erdélyben csinált sárga bőröket" is külön megemlítik (uo. 452—453). A sárga
