Oldal 103 [103]
OCR
102 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VOROS 7. A MINT PIROS KATEGÓRIAJELÖLŐ Abban a tekintetben, hogy a piros mikor vált ténylegesen mindenütt, minden dialektusban/nyelvváltozatban és a 19. század elején kiformálódni kezdő köznyelvben (a magyar sztenderdben)"5 egyaránt kategóriajelölő színnévvé, a korábban eredményként kapott 1880—go közötti évtizednél talán valamivel későbbi időponttal lehet számolni. Egyrészt azért, mert pl. a szépprózában még az 1960—70-es években is a vörös volt a gyakoribb színnév (Laczik 1990, 106),9° másrészt mert a — vörös szóhoz ma is konzervatívan ragaszkodó — különböző műszaki tudományos nyelvváltozatok a piros szót (a vörös mellett) csupán a 20. század folyamán tették meg a tudományos rendszerezésekben a pirosas színosztály kifejezőjévé. De pl. már 1826-ból idézhető olyan szöveg, melyben a spektrum piros színmezőjének elnevezéseként tűnik fel a piros szó: , Hasonló a" ts és tz hangban a két betűnek egymásba való általolvadása, azon szinekhez, mellynek egy világsugárnak a prismán áteresztése által erednek, s" úgy öszveolvadnak, hogy senki meg nem határozhatja: hol kezdődik a sárga, hol a" naráts, hol a piros szin [...] Ha tudom, hogy a" zöld szint akarván teremteni, a hoz ezt a" két [a sárgát és a kéket] festéket Jogom választani, nem pedig a? kéket és pirosat” (Ertl Nep. 1826, 82). A fenti kontextusokban (spektrum, festék) jóval gyakoribb veres helyén és helyett ekkor még csupán véletlenszerűen tűnhet fel a piros. (Az egyedi szóhasználat nyilvánvalóan azzal is összefüggésben áll, hogy ebben a korban még nem létezett egységes köznyelv, ahogyan egységes optikai és egyéb tudományos szaknyelv sem.) Bizonyosan gyűjtőfogalomként alkalmazza viszont már a piros szót a neves magyar nyomdäszfamilia sarja, a tragikus sorsü Kner Imre (1890-1944) A szín»; Tolcsvai Nagy a pozitivizmus jegyeben vegzett „nyelvtervezesi (kodifikäciös) tevékenységre" a „sztenderdizäciö” fogalmät hasznälja. Értelmezése szerint e folyamat keretében megszülető , magyar sztenderd" egy olyan , magyar nyelvváltozat [...] amely fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szociolingvisztikai tekintetben is elkülönült a nyelvjárásoktól, ha nem is egyenlő mértékben, és nem is végzetesen” (2011, 263). Egyszerűbben megfogalmazva, a sztenderd , egy nyelvkézésség kodifikalt nyelvvaltozata” (TOLCSVAI NAGY 2017b, 223). A magyar sztenderd ,a török hódoltság utáni magyar nyelvváltozatok közül elsősorban az északkeleti régió nyelvváltozataira épül", összefüggésben azzal, hogy , e régió 17. és 18. századi nyelvváltozatai jórészt mentesek voltak a feltűnőbb, nagy eltéréseket mutató más nyelvjárási jellemzőktől (például a kiejtésben az í-ző vagy ő-ző alakoktól), a magyar nyelv viszonylag kiegyensúlyozott, sokak által könnyen érthető változatát mutatták" (uo.). 9%. Ezt mutatta a magyar nyelv gyakorisági listája az első 1000 lexéma alapján egy 1989-es szépprózai gyakorisági szótár szerint. Ezt az eredményt azonban erősen befolyásolhatta a vörös politikai használata, mivel ez az időszak pont egybeesik a kommunizmus magyarországi időszakával (1948-1989).
