Page 102 [102]
OCR
6. KAZINCZY ÉS A PIROS-VERES IOI jelzővel találkozunk. Bárdosi Vilmos (2012) jelenre vonatkozó 14 ezres szólás- és közmondás-adatbázisa szerint még mindig több szólásunkban használjuk a vöröst, mint a piros színnevet, utóbbinak azonban valamelyest nőtt az aránya: 18 vörös szót tartalmazó frazémára már 14 piros szót tartalmazó jut (5696 vs. 44970). Az utóbbi három gyűjteményben egyébként összesen csupán három olyan mondás van, amely mindkét színnévvel használatos (Id. a 7. táblázatot). 7. táblázat Ami piros is, vörös is lehet Vörös Piros on . oo Piros, mint holta után a rák Vörös, mint a főtt rák (1851, rák 1897) (1851, 1897)” Irul-pirul, mint a fött räk (1897) pipacs (1897) Vörös, mint a pipacs Elpirult, mint a piros pipacs cekla (2012) Olyan piros [vörös] a feje [az arca], mint a cékla A fenti szólások vizsgálatából nyilvánvaló, hogy ezek a már Kazinczy levelezése és művei kapcsán is tárgyalt kipirosodó arccal hozhatók összefüggésbe. Szemerkényi Ágnes szerint pl. a főtt/sült rákot emlegető szóláshasonlatot , főként gyerekekre vagy fiatal lányokra használják", akik ,egy kérdésre nem tudván választ adni, zavarukban elpirulnak” (2009, 1174). Kazinczy fentebb már ismertetett elmélkedéséből kiindulva a magyar köznyelv talán éppen azért ezeket a mondásokat ismerte korábban is mindkét színnévvel, mivel az elszíneződő arc kifejezésére nyelvünk két hasonló jelentésű — de eltérő hangulati-érzelmi töltettel rendelkező — igével bír: az egyik az elpirul, a másik az elvörösödik. Az is nyilvánvaló, hogy a kettő közül az utóbbi utal erősebb érzelemre (vö. Csillag 1999, 258; Lesznicskova 2015, 428), azzal összefüggésben, hogy az arc kontextusában a biros a pozitívabb, a veres/vörös a negatívabb jelző (vö. CzF VI. 935). 94. Vö. , Élve barna, holtan piros?" Megfejtés: räk (Id. HasznM 1817/2. 143. 151). Mar Ferenczy Géza is utalt arra, hogy Arany Janos szerint ,Toldi Gyérgy veresebd l6n a főzött ráknál", Gárdonyi Géza Az en falumban viszont így fogalmaz: , A legény piros lett, mint a főtt rák" (FERENCZY 1973, 11).
