Seite 94 [94]
OCR
6. KAZINCZY És A PIROS-VERES 93 5. táblázat Tárgy Veres Piros és Veres Piros pleibász, kréta"? ruha — veres ruha — pántlika — csizma (egyszer fordul — veres öv "kanonokjel- — nadrág (hétszer veres, ! elő, ekképpen: , Szattvény egyszer piros, ekkép- hmär’ piross csizmäs — veres sipka/süveg pen: „banderistäk piros | lyänkäit”)® — veres kalap ‘biborosi | nadrägäban”) kalap — veres Schlafrok — veres lajbli/mente — veres gallér/hajtóka — veres paszománt — veres lepel — veres (gyöngy)klárizs — veres csíkok / pamut-virág (dísz) — veres (Safian) bőr" — kordovány — veresses selyem kendő test, testrész — veres haj — arcszín — piros pozsgás alak/ (veressesbe ütö / veres- | („veres äbräzatü”; lyány/ifjú ses / vereslő/ szőke) „orczäjän levő pirosat"; . /— piros nyelvök"5 — veres bajuszka , fesse pirosra orczájit — veres bélű leány azzal a" jelentéssel, — veres/véres szemek hogy...”) —veres Ausschlag "kiütés 82 83 84 85 A napjainkban is vörös kréta néven ismert tárgy egy földalapú, , az égetés időtartamától függően barna és a vérvörös színárnyalatok közötti színt adó rajzeszköz", mely a képzőművészetben való alkalmazásának virágkorát a 18. századi Franciaországban élte (ALTMANN 2006, 581). Hazänkban „rörli-kreta” néven is ismerték (SZŐNYI 1957, 49; vö. a 19. századi német nyelv Röthel vörös kréta? szavával). III. egyszer , málybőr csizma" is (Id. VÁCZY 1910, 322), ennek jelentése talán ‘mäjszinü, barnas’ lehet (ORBAN 2009, 1302). A maj szinéhez egyébként mas nyelvekben is hasonlitottak tónusokat, Id. előfordulását pl. Agricola 16. századi művében: ZSÁMBOKI 1994, 66. Ezt a textilfajtát mágikus eljárásoknál is használták, pl. a 18. században a méhészek , kakas vériben megmártott veress posztón" engedték ki a méheket (Id. GYÖRFFY 1932, 83), ill. később pedig volt, ahol veres posztót kötöttek a ház , hegyesfájára", úgy tartották ugyanis, hogy , a veres elűzi a vereset: a tüzet, villámot" (SZENDREY 1933, 24). A múltban sokszor a piros volt ennek a testrésznek a jelzője: , mig végre a" [ti. gyógykezelt beteg] nyelve tisztává és pirossá lészen" (HasznM 1833/1. 228). Vö. a tüz- vagy längnyelvvel, pl. „Ajka fekete, nyelve piros?" - ,kemencze szája "s láng" (PHILOFENNUS 1856, 366).
