Seite 86 [86]
OCR
4. A PIROS A VÖRÖSTŐL KÜLÖNBÖZŐ ÁRNYALAT? 85 részben azért, mert a vért a lélek székhelyének tartja) állítja azt, hogy , a feltámadó Krisztus kétségtelenül visszavezette vérét a testébe" (Id. V. Kovács 1982, 139, Vida Tivadar fordítása latinból). Vagyis Temesväri el se tudja képzelni, hogy a feltámadt Krisztus ereiben ne csordogált volna az életműködéshez elengedhetetlenül szükséges piros vér. Míg azonban a vér színe nyelvünkben a $iros, írott forrásainkban az emberi testrészek jelzőjeként a veres/vörös is feltünhet, Köväry Läszlö (1819-1907) pl. mindkettőt használja, amikor a következő, 1775-ös székelyföldi esetet említi: egy eltemetett , varázsló nőről" egy aranyosszéki , oláh" falu lakói közt az a hír járta, hogy hazajár, ezért kiásták a sírját. Nagy megdöbbenésükre — pontosan így fogalmaz Kőváry — ,terdit veresnek, száját pirosnak találák" (Kőváry 1842, 204). A felháborodást egyértelműen az okozta, hogy az ajkak pirosságát az élet jelének vették, hiszen ez a szín normális vérkeringésre utal. (A piros szín életszimbolikáját igazolhatja ebben a kontextusban, hogy a német vámpírhiedelmek szerint nem szabad piros színnel együtt eltemetni a halottakat, mert akkor élőkké válhatnak, ld. Leimgruber 2007, 24.) A veres térd ugyanakkor nehezen értelmezhető, de akár "véres" jelentésben is szerepelhet e helyütt ez a szó (vagy sajtóhiba miatt is elmaradhatott az eredetileg meglévő ékezet)" Bizonyosan külön színjelentésben szerepel a piros és a veres a következő, 1809ből származó , technológiai" írásban, amelyben arról esik szó, hogy porcelánon „piros szint äd, a" fejér on lértsd: ón] olvadékkal kevert arany por; veresset, a" veres vas rosda" (Gergelyffi 124). Ugyanebből forrásból egy másik szövegrész is idézhető hasonló példaként: ,ha az on hammu, lassu tűzzel tovább-is pergeltetik, előbb sárga, majd veres, és végtére eleven biros szint nyer, és ekkor miniom-nak neveztetik" (uo. 186). Talán két különböző tónusra utal ez a két színnév a burgonya belsejének színváltozatait felsoroló leírásban is: , Belére nézve vagyon: fejér, sárga, tojás-szíkhez hasonló, vereses, veres tsíkos, világos piros, setét piros és kékes kolompír" (Zádor 1829, 137). A vörös és a piros valószínűleg külön színárnyalatot jelöl egy 1836-os orvostani munkában is, ahol a fenés bőrgyulladással kapcsolatban egyazon oldalon olvashatunk , komor vörös, vagy barna vörös" színű bőrfelületről, ill. , a fenés rész határán" húzódó „piros vörössegröl” (Bugät 1836, 33). Már csak abból is a piros 7 Korábban azt gyanítottam, hogy esetleg a visszajáró holtakkal kapcsolatos hiedelmek részét képezhette az az elképzelés, hogy az élő halottak olykor, valami oknál fogva térden csúszva közlekednek, de Pócs Éva tanárnő volt szíves felvilágosítani (ezúton is köszönöm neki az információt), hogy ez a szöveg nem egy visszajáró halottról szól, hanem inkább egy vámpírról, értelmét azonban még a vámpírhiedelmek ismeretében sem lehet pontosan felfedni. Ami bizonyos, hogy a vámpírokról egykor azt gondolták, hogy vérkeringésük épp úgy működik, mint az élőké.
