Oldal 81 [81]
OCR
80 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS Az arc piros jelzővel illetett színét a következő fejezetben tárgyaljuk, ahogyan a rózsáét is, utóbbi kapcsán azonban arra is felhívjuk a figyelmet, hogy bár évszázadokon keresztül a piros volt e virág leggyakoribb jelzője, a 20. század során a korábban csak orvosi és egyéb tudományos kötetekben szereplő , veres rózsa" mai alakja: a , vörös rózsa" is szélesebb körben elfogadottá vált (vö. Grossmann 2016, 137). Sőt napjaink élőnyelvében — sajât tereptapasztalataim szerint — a , bordó rózsa" szókapcsolat is gyakori (vö. Maclaury et al. 1997, 77). 2.6. A VERES/VÖRÖS MINT GYŰJTŐFOGALOM Nemcsak azt állítom, hogy a 20. századot megelőzően a veres/vörös kulturálisan fontosabb színnév volt, mint a piros, hanem azt is, hogy a vörös évszázadokon át a pirosnál jelentősebb pozíciót töltött be kognitív és nyelvi értelemben egyaránt. Vagyis a veres/vörös — a Biggamtől kölcsönzött kifejezéssel élve — , gyűjtőfogalom" lehetett, amely a kognitív piros legfontosabb verbális megfelelőjének szerepét töltötte be, és amelybe az összes pirosnak tartott árnyalatot besorolták. (Biggam saját vizsgálataiban a szín [colour] szot hasznalja gytjtéfogalomként /umbrella term], mert szerinte ez a fogalom a látható valóság számos típusát magában foglalhatja, a szín ugyanis több mint tönus/szinezet /Aue], ld. 2014, 4. 7. Jöomagam azonban egy konkrét színkategóriát jelölök a tőle kölcsönzött fogalommal, így érzékeltetve, hogy ez a színosztály többféle színt ölelhet fel annál, mint amit napjainkban a piros kategóriába szokás sorolni.) A vörös gyűjtőfogalom szerepét már legkorábbi szójegyzékeink is igazolják, ezekben ugyanis a piros szín latin megfelelőit kivétel nélkül a vörös szóval fordítják magyarra. A Besztercei Széjegyzékben (1395 kôrül) két latin szinnév (ruphi és rubi coloris) forditâsaként is a veres szinnév szerepel, a piros sz6val viszont nem talälkozunk. A Schlägli Szójegyzékben (1405 körül) már három latin színnév fordításaként szerepel a veres színnév, a harmadik a lószínek között (rufus), a pirossal azonban itt sem találkozunk. Szikszai Fabricius Balázs latin-magyar szójegyzékében (1590) már külön részt foglalnak el a szinnevek, a ,Colorum appellationes” cimt fejezetben a következők olvashatóak: „Ruber, Rubedo — Vörösseg Minium — Vörös festek" (Sziksz 56). Az utóbbi műben azonban nemcsak a színek között találkozunk a vörös szóval, hanem gyakori a különböző növénynevekben is (Vörösítő fű, Vörös répa, Vörös gyökerű fii, Vörös szilva"). 7 Vö. „vörös duräntszai szilva” (Lippay: PosK III. 76); Nyiriben mäig puhaveres és keményveres szilvät különböztetnek meg (DOBROSSY 1969, 518).
