Seite 75 [75]
OCR
74 III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS külterületek nevei közül 26-ban szerepel a veres vagy a vörös színnév, míg a piros csupán 2-ben. A határon túli magyar települések vonatkozásában pedig további 23 helynévben fordul elő a veres/vörös, a piros viszont megint csupán 2-ben (Id. Sebők László: Határon túli magyar helységnévszótár; http://sebok2.adatbank. transindex.ro/). További érv a veres/vörös használatának egykori széles körű elterjedtsége mellett, hogy a magyar családnevekben is sokkal gyakrabban szerepel, mint a piros. Bartha Katalin színnév-monográfiájában azt írta, hogy gyakori családnév a Veres (1937, 22). Nem tesz említést azonban Piros vezetéknévről, és a Piroska keresztnévről sem gondolja azt, hogy annak bármi köze lehet a piros színnévhez, hiszen az valóban va latin Prisca átvétele". (Hogy mennyire volt gyakori keresztnév, nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy már a 16. században számon tartották — Szent László királyunk elsőszülött lányának — Szent Piroska asszonynak a napját, ld. SzT XII. 374.) Szempontunkbél fontosabb ennél azonban, amire Sándor Anna hívja fel a figyelmet, hogy a Régi magyar családnevek szótára szerint a Veres családnév , csaknem száz évvel korábban jelenik meg, mint a Piros" (2016, 218). 2.3. KORAI ÍROTT FORRÁSOK Azt, hogy a kognitív piros nyelvi megfelelője a közép- és újkorban még a veres/vores lehetett, az is bizonyítja, hogy a korai magyar nyelven írt könyvekben szintén ezt a nevet használták többször. Ezt illusztrálja az 1. táblázat, amelybe azért kerültek főleg orvosi és botanikai művek, mivel ezekben fordult elő nagyobb számban a piros színtartomány említése. A többihez képest az első magyar nyelvű Bibliában valamivel csekélyebb a vörös szó piroshoz képesti aránya, ugyanakkor tudni kell, hogy ebben a szövegben — főleg terjedelméhez viszonyítva — elenyésző e szín említése. Amikor előkerül, akkoris főleg textilek, ruhaanyagok kontextusában, amivel kapcsolatban egyébként az arab eredetű, nyelvünkben északolasz közvetítéssel meghonosodott, már a 15. századtól ismert karmazsin szóból képzett karmazsinszín is feltűnik." Ráadásul a karmazsinszín előfordulási gyakorisága ebben a forrásban megközelíti a piros szóét (előbbi 27-szer, utóbbi 36-szor szerepel). Ha ezen árnyalatnév helyett mondjuk vagy a piros, vagy a veres szót választotta volna a fordító (akár utótagként: pl. karmazsinvörös/-piros), az nyilvánvalóan jelentősen megváltoztatta volna ezt az arányt. % . A manapság vegyészeti műszóként is használt karmazsin szó összetett jelentéséről jelen fejezet 5.1-es alfejezetében esik majd szó.
