Seite 68 [68]
OCR
III. A RÉGI KATEGÓRIAJELÖLŐ: A VERES/VÖRÖS E fejezetben annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy a múltban a veres/vörös színnév sokkal fontosabb szerepet töltött be a magyar színnevek rendszerében, mint napjainkban. Jelentős pozícióját akár leírhatnánk BÉK , alapszínnév" fogalmával is. Jómagam azonban kerülöm ezt a sokat vitatott, sokféle elméleti elvárással és ellentmondással terhelt terminust, és a veres/vörös helyzetét egy — véleményem szerint — sokkal találóbb kifejezéssel igyekszem meghatározni. Kutatásaink szerint ugyanis ez a színnév évszázadokon át az egységes kognitív piros kategóriát jelölte, így a legcélszerűbb, ha státuszát is egykori funkciója alapján határozzuk meg: vagyis a veres/vörös szót egyszerűen mint , kategóriajelölő színnevet" definiáljuk. Mint már a könyv elején érintettük, meglátásom szerint a kategóriajelölő színnév az adott színtartomány vagy színkategória vonatkozásában a legfontosabb és egyben leggyakoribb színjelző, fontos jellemzője továbbá, hogy az adott szín gyűjtőfogalmaként is használatos. Miből gondolom, hogy korábban a veres/vörös volt a kognitív piros nyelvi megfelelője?" Mindenekelőtt abból, hogy a terepkutatás két helyszínén olyan színnévhasználatra bukkantam, amelyek a veres/vörös korábbi és részben jelenlegi kategóriajelölő pozíciójáról vallanak. 1. KLÉZSE ÉS KAZÁR: A MAI VERES ÉS AZ EGYKORI VERES Bár az eddigi kutatások nagy része Berlin és Kay hipotézisétől kezdve megkérdőjelezte a vörös kulturális-nyelvi fontosságát, 53 egyik kutatási helyszínemen, a moldvai Klézsén azt találtam, hogy itt a vörös egyik régies-lokális szöalakja: a veresst az a 53 A legfontosabb kivételt ez alól Földvári Melinda képezi, aki — erre vonatkozó empirikus kutatás nélkül — azt állítja, hogy , a vörös színtartomány nagyobb terjedelmű", ráadásul , magában foglalja a pirosat" is, éppen ezért nyelvünkben a vörös az alapszínnév, a piros csupán , ennek prototípusa vagy fokalis szine” (Id. FOLDVARI 2015b). 54 Az Uusküla által megkérdezettek közül is akadt egy személy, aki ezt a szóalakot használta (Id. UUSKULA-SUTROP 2010, 367).
