Seite 62 [62]
OCR
2. DIAKRÓN VIZSGÁLAT: KORPUSZELEMZÉS 6I tekinthetők reprezentatívnak, épp sajátos tematikai eloszlásuk folytán. Torzítja például a lehetséges statisztikai arányt, ha egy adott időszakból belekerül egy terjedelmes munka a szövegek közé, amely pl. a színezékek vegyi leírását tartalmazza, és amelyben — mondjuk - a lehetséges színnevek közül csupán egy-egy szerepel következetesen végig az egész szöveg folyamán. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a leírásban mellőzött vagy ritkán előforduló színneveket az adott kor teljes írott nyelve csupán elvétve használta, holott ez nem biztos, hogy igaz. Az eredményt épp a fenti körülmény hamisítja meg, az egyazon szövegben található gyakori előfordulás. A számítógép által generált listák esetében a betűzésből adódó problémákra is ügyelni kell, hiszen pl. nem csupán a veres és a vörös alakokra szükséges külön keresést végezni," hanem azzal is számolni kell, hogy a veres miatt pl. a vereség főnévre adott találatok is szerepelnek a kiadott listákban. Ezt nyilvánvalóan utólag lehet csupán kiszűrni, legalábbis abban az esetben, ha a veres szó pontos előfordulási száma is érdekli a kutatót, nem csupán azok a szövegbeli kontextusok, amelyekben előfordulnak a górcső alá vett színnevek. (Utóbbi esetekben természetesen egyszerűen csak át kell ugrani ezeket a találatokat, vagyis nem kell utólagosan számtani feladatokat végezni a találatokon, mint az előbbi esetben.) Kifejezetten a veres/vörös és a piros találatok összeszámolásakor még azzal a nehézséggel is szembetaláltam magam, hogy míg a veres/vörös kereséssel bizonyos igék is bekerültek a keresőprogram által megjelenített szövegekbe: veresít, vörösít vagy veresedik, vörösödik stb., addig a piros esetében már nem feltétlenül. Például bár a pirosít és a pirosodik szintén feltűnt a kiadott listákban, a piru/ ige, ill. egyes ehhez kapcsolódó, a végső értelmezés szempontjából fontos kifejezések és színjelzések (pl. kipirult arc) viszont sajnos kiestek a keresőprogram rostájából. Megemlíthető még, hogy a színekre/színnevekre való keresések alkalmával az engem érdeklő, régi gyökerű színelnevezések nem mindig konkrét színbenyomás kifejezése céljából szerepelnek a vizsgált szövegekben, hanem pl. tulajdonnevek, földrajzi stb. nevek (pl. Veres-tenger/ Vörös-tenger) részeként. Állandósult, rögzült kifejezésekben (frazémákban) való előfordulásuk azonban fontos kapaszkodót jelent mind a vizsgálat alá vett színnevek korábbi jelentőségére és használatára, mind pedig a színek szimbolikus jelentéseire nézve is. s Ez még nem is jelent akkora problémát, mint a verhenyes színnév összes alakjára való rákeresés: verhenyős, vörhenyes, vörhenyős, vernyeges, vörnyeges, verhenyeges, vörhenyeges stb.
