Page 58 [58]
OCR
I. RECENS VIZSGÁLAT: SZÍNMINTÁS , GYŰJTÉS" 57 képet kaptam a megkérdezettek színfelfogásáról, az egyes vizsgálat alá vett helyekre vonatkozó összesített eredményeket is összehasonlítottam egymással. A kutatás egyik végcélja ugyanis az volt, hogy számba vegyem a tanulmányozott közösségek színosztályozásában fellelhető összefüggéseket, ill. különbségeket, és megpróbáljak azokra magyarázatot találni. Vizsgälatom tehät a megkérdezettek fejében lévő kognitív színkategóriákra, ill. az aktív és passzív tudásuk/szókincsük részét képező összes színelnevezésre kiterjedt, a piros és a vörös színneveket azonban külön figyelemben is részesítettem. Minden interjú folyamán arra ösztönöztem adatközlőimet, hogy gondolkodjanak el és próbálják meg szóban kifejezni, hogy ők maguk milyen különbséget látnak a $iros és a vörös szín között. Ezenfelül sok olyan élő és élettelen dolog színére is rákérdeztem, amelyeknek a színe pirosas (vagy az is lehet), azért, hogy kiderüljön, melyek azok a tárgyak, amelyeket csupán egy közösségen belül, és melyek azok, amiket közösségeket ätivelöen tartanak piros, ill. vörös színűnek (pl. hagyma, róka stb.). A színminták körüli feladatok (azok megneveztetése, csoportokba rendeztetése) és a kérdéssor körüli beszélgetés az, amely kutatásaim néprajzi-antropológiai arculatát adja, ezenfelül azonban egy idehaza inkább a nyelvészet érdeklődési körébe tartozó vizsgálatot is folytattam. Míg színmintás gyűjtésre eredeti célom szerint a kognitív színosztályozás kutatása miatt vállalkoztam, addig a történeti jellegű, diakrón adatcsoporton történő vizsgálódásba kifejezetten és kizárólag a piros-vörös-kérdés megoldása érdekében fogtam. A következőkben ez utóbbit, a piros-vörös színnév kettős problémájára koncentráló nyelvtörténeti kutatásom módszertanát igyekszem összefoglalni. 2. DIAKRÓN VIZSGÁLAT: KORPUSZELEMZÉS A színek a valóságban sohasem léteznek önmagukban, mindig más színek környezetében észleljük őket, ill. más-más fényviszonyok között (vö. Albers 2006, 13). Ezek hatással lehetnek a színre, vagyis még egy és ugyanazon szín is kissé más tónusúnak tűnhet különböző fényviszonyok között vagy eltérő színek társaságában. Jelen kutatás ezekre a különbségekre érdemben nem reflektálhat, a vizsgálat megköveteli, hogy a pirost olyan, fogalmilag körülhatárolt színnek (pontosabban az észlelési körülményektől független összetett fogalmi sémának) tekintsük, amely kizárólag színezetében, telítettségében és világosságában változhat, vagyis a környezeti ingerek módosító hatásait munkamódszerünk semlegesnek tekinti. Ugyanakkor kutatásunk számol annak lehetőségével, hogy a különféle pirosas árnyalatokat (amelyek sokszor tehát a külső körülmények torzító befolyásának is ki vannak téve)
