Seite 47 [47]
OCR
46 II. MóDSZERTAN bizonyos személyek interjúk formájában történő kikérdezését, és/vagy színminták felhasználásával különböző feladatok végeztetését jelenti (legyen az csupán színneveik írásbeli vagy szóbeli felsoroltatása, vagy bármiféle színmintákkal történő cselekedet, pl. azok csoportokba rendeztetése). Saját kutatásom részben B&K modszertanabol merit, de még inkább a jelenségeket/tárgyakat saját kulturális vagy társadalmi kontextusuktól el nem távolító, hanem a vizsgált kulturális elemet vagy elemegyüttest azzal egységben szemlélő néprajztudományi tradícióból. A néprajzosok számára közhely, a könyv leendő nyelvész olvasói számára azonban talán nem teljesen haszontalan nagy vonalakban felvázolni, hogy mit is jelent pontosan az, hogy , néprajzi gyűjtés". A hazai néprajztudomány szemléletmódja szerint kutatás alá vonható a szűk haza, de az egykori Nagy-Magyarország területén élő (esetleg onnan elszármazott) bármelyik (magyar vagy nemzetiségi, katolikus vagy evangélikus, református, unitárius stb.) közösség. A néprajzi látásmód szerint a , terep" egy néprajzi-etnikai csoport vagy egy tájegység, esetleg egy faluközösség, de igazodva a néprajztudomány modern elképzeléseihez — vagy az antropológia 1960-as évek óta létező, városkutatást folytató irányához -, lehet akár a városi lakosság egy bizonyos csoportja (, szubkultúrája") is. Az etnografia névvel is illetett néprajztudomány a — hosszú távú együttélést preferáló — , terepantropológia" helyett inkább a kutatás helyszínén rövid idejű tartózkodással járó vizsgálatokat részesíti előnyben. Az eznográfus (néprajzkutató) terepre történő egyszeri vagy többször ismétlődő , kiszállása" azt a célt szolgálja, hogy a vizsgált közösségben (vagy annak egy adott rétegében, nem, kor, foglalkozás stb. szerint differenciált csoportjában) adatokat, információkat, a vizsgált emberek tudásának részét képező ismereteket, , folklórkincset" vagy életvitelükhöz kötődő tárgyanyagot stb. , gyűjtsön". Innen származik a néprajzi terepmunka , gyűjtés" elnevezése. (Ennek az eljárásnak természetesen a gyűjtés során elhangzottak pontos lejegyzése, leginkább valamiféle hanghordozó révén való rögzítése, majd arról utólag — szó szerinti — lejegyzése is a részét képezi.) Saját eddigi empirikus kutatásaim voltaképpen a korábban leírt B&K-féle kutatási tradíció és az imént felvázolt, , néprajzi gyűjtés" néven definiált módszertan ötvözetének tekinthető, amit éppen ezért , színmintás gyűjtésnek" neveztem el (Id. a Fotómellékletben az 1—2. fotót). Egyrészt a nemzetközi példákat követve átvettem a színminták használatát és a színosztályozás összehasonlító módszerrel történő vizsgálati hagyományát, másrészt azt az előre kijelölt pontokon való, a Magyar Néprajzi Atlasz anyagának összegyűjtését célzó kérdőíves, rövidebb idejű , kiszállásokat" igénylő kutatások szemléletével vegyítettem. A színminták használata amiatt is ésszerűnek mutatkozott, mivel már a legelső terepemen azzal kellett szembesülnöm, hogy egyes lokálisan
