Page 42 [42]
OCR
4. A PIROS-VÖRÖS PROBLÉMÁRA IRÁNYULÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK AI a színt jelölő melléknevek kialakulása során is számolni kell , kognitív alapú motivációval"," ezek azonban csak ritkán érhetők tetten, mivel a színeket , relatíve régi lexémák" jelölik a különféle nyelvekben, ill. azért is, mert a színfogalmak esetében (amelyeknek , alapvetően elvontabb jelentésük" van) nehezen magyarázható és követhető az őket kifejező elnevezések kicserélődése. Hogy mit is jelent Szeverényi olvasatában a színnevek alakulásának , kognitív alapú motivációja", azt pontosan a minket is érdeklő színnévpáron érzékelteti. Véleménye szerint ugyanis az összes magyar színnév közül csupán a biros és a vörös az, amelyből érezhető létrejöttük motivációja, hiszen előbbi a , pír", az utóbbi pedig a ,vér" szóval és fogalommal összeköttetésben nyerte lexikalizációját és jelentését (uo. 93—94). Végezetül megemlítjük — a Kodolányi János Egyetemen tanító — Szitó Juditnak (2020) könyvünkkel azonos időben megjelenő cikkét is, mely egy érdekes, ötvenhárom 3-Io éves gyermekkel és tizenöt felnőttel végzett nyelvi kísérlet eredményeit közli. Szitó laptopon vetített képeket felhasználó, ill. a színnévhasználatot szóban felmérő vizsgálata során 15 perces interjúk keretében vegyes — részben célirányos és részben elterelő — feladatok megoldását kérte az általa megkérdezett alanyoktól. Azért tesztelt különböző életkorú gyermekeket, mert vizsgálata a piros és a vörös színnév anyanyelvi elsajátításának kérdésére fókuszált. (A korcsoportok képviselőinek a száma azonban jelentősen megoszlott, pl. az óvodások esetében 3 középsősre 17 nagycsoportos jutott). A kísérlet eredménye szerint a vörös színnevet jóval később kezdik használni a gyermekek, mint a piros szót (előbbit 5-6 évesen, utóbbit viszont már 3 éves kortól). Ráadásul a vörös színnevet , haj és szőrszín jelölőként" alkalmazzák először, de a Szitó által megkérdezettek közül még a legidősebb gyermekek sem ismerték ezt a színnevet olyan mértékben, ill. az összes olyan kontextusban (pl. vér, rózsa színeként), mint a felnőttekből álló kontrollcsoport tagjai. 3 A kognitív metaforaelmélet a fogalomalkotás emberi tényezőit nevezi motivációnak, Szeverényi motiváción azonban egyszerűen , szemantikai és szerkezeti átlátszóságot" ért (2017, 52). Szerinte pl. a magyar széles szó kialakulásában motivált, e szó esetén a motiváció jól érződik (azaz fennáll a szerkezeti és a szemantikai átlátszóság): hiszen a szé/ szóból, ill. valaminek a vége, határa" jelentéséből jött a széles valaminek a szélei, végei közti távolság? jelentés (uo. 93).
