Seite 41 [41]
OCR
40 I. BEVEZETÉS ezzel párhuzamosan viszont , figuratív használata" még gyakori (sokszor szerepel pl. állat- és növényfajok nevében: vörösbangya, vörös áfonya). A vörös szóval jelzett entitások színe pedig sokszor nem tipikusan piros, hanem egyrészt a lila, másrészt a barnás-narancssárgás árnyalatok felé hajlik (Ióth-Czifra-Benczes 2016, 65). Megfigyelték továbbá, hogy a vörös ritkán társul , a pirossal jellemzően kollokációt alkotó szemantikai csoportokkal", viszont gyakran szerepel együtt , természetes, organikus anyagokkal (mint a bor, hús, föld, iszap, homok, agyag, réz stb.)" (uo. 62). Utóbbi észrevétel egyébként összhangban áll Grossmann (2016, 138) azon korábbi megállapításával is, hogy a két színnév közül a vörös a preferáltabb az építőanyagok (tégla, márvány, gránit stb.) és az ezekből készült épületek, tárgyak tónusának jelölésére. Az eddigi kutatások azonban nem hozzák összefüggésbe ezt a tényt a színnév régibb voltával, pedig ez a különbség valósággal kínálja magát a diakrón értelmezésre, pedig eszerint a természetes dolgokhoz a régibb név: a vörös, az ember alkotta tárgyakhoz, ill. az újabb dolgokhoz pedig a fiatalabb név: a piros tartozik 38 Nem a piros-vörös kérdésről, ill. még csak nem is a magyar színnevekkel kapcsolatban végzett kutatásokat Szeverényi Sándor, mégis utalok rájuk, mivel Szeverényi azon kevés magyar nyelvészek közé tartozik, akik színmintás kísérleteket is végeztek azért, hogy közelebb férkőzhessenek a színnevek jelentéséhez. Szeverényi (2016) az uráli nyelvcsalád szamojéd ágához tartozó nganaszan nyelv kutatójaként ugyanis 2008-as terepmunkája alkalmával öt női alannyal végzett színmintákats$5 is felhasználó kísérletet, mely során színneveket, színnévként működő nyelvi szerkezeteket gyűjtött, ill. az állatokra (kutya, rénszarvas) használt színnevekre is fényt derített (összefüggésben azzal, hogy nganaszánok életének alapját hagyományosan a vadrének vadászata adta). Kutatásai elsősorban diakrón jellegűek, de szemben állnak a magyar nyelvtudományban sokáig hangsúlyos etimológiai iránnyal, mivel Szeverényi ,etinomokat” helyett ,ikonimokat” vizsgál, vagyis az eredeti tartalmat, a szemantikát igyekszik kikövetkeztetni, ill. a jelentés (akár eredetükben különböző szavakat is felvonultató) lexikai kifejeződését követi nyomon (Szeverényi 2017, 91). Ebből a kognitív nyelvészet által ihletett megközelítésből az alapszínnevek egyfajta sajátos , szemantikai típust" képviselnek. Szeverényi véleménye szerint 33 Benczes és Tóth-Czifra valószínűleg nem ismerték Grossmann munkáit, legalábbis bibliográfiájukban nem szerepel a professzornő neve (de pl. de Bie-Kerékjártóra sem hivatkoznak, aki pedig hozzájuk nagyon hasonló megközelítéssel dolgozott). # V6. elsésorban a piros , jelöli a berendezési és használati tárgyak, valamint a ruhaneműk és ruhakiegészítők színét" (GROSSMANN 2016, 137), de piros a fociban a , piros lap", a Mikulás, söt aMcDonald’s is (FORBES-KISS 1999, 186, 187). 35 Egy 24 színt mutató színminta-táblát alkalmazott, amelyet eredetileg Turóczi Mária (1986) készített saját, 1950-es években végzett pszichológiai színpreferencia-vizsgálatához.
