Seite 32 [32]
OCR
3. ÁLAPSZÍNNÉV-KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK 3I 3. ALAPSZÍNNÉV-KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK Mint már érintettük, BEK hipotézise szerint a , biológiailag fokális" (vö. Pléh 1997, 467), vagyis perceptuálisan kiugró (, szaliens") színgócokhoz alapszínneveket rendelnek a különböző nyelvek. Iehát egy kognitív kategóriához egy alapszínnév tartozik, ráadásul ezeket az alapszínneveket pusztán nyelvi szempontok szerint el lehet különíteni a többi színnévtől. Szerintük ugyanis az alapszínnevek négy elsődleges és további négy másodlagos nyelvi kritériumnak is meg kell hogy feleljenek: Az első elsődleges kritérium, hogy egy alapszínnévnek monolexémának kell lennie (másképp: egy morfémából kell állnia, Id. Kicsi Sándor 1988b, 457). Azaz egy olyan egységes névnek, amelynek jelentése nem jósolható meg a részeinek jelenteseböl. B&K tehät kizärja a tärgynev+szin dsszetételeket (/emon colored), a körüliräsos szinneveket (Zhe color of the rust on my aunts Chevrolet) és a ragozott formákat (d/uish).9 A második elsődleges követelmény szerint semmilyen másik színnév sem tartalmazhatja egy alapszínnév jelentését (Kicsi Sándor szerint , nem jelölheti valamely más szín árnyalatát", Id. 1988b, 457. Sipőcz szerint , jelentése nem sorolható be más színnevekéhez", Id. 1994, 26), tulajdonképpen: nem lehet egy nagyobb színkategória alosztályának a neve.?" Az angolban így kizárható a crimson és a scarlet, amelyeknek jelentése a red alá sorolható. Biggam (2012) szerint ezt beszélgetésekből, kifejezésekből vagy szövegekből lehet leggyakrabban felismerni, és onnan, hogy általában ezek kerülnek a színek pontosabb árnyalatát felderíteni célzó kérdésekbe is, ill. az , Ez milyen piros/zóld/sárga?" típusú kérdésre általában inkább másodlagos, mint alapszínnevekkel szokás felelni. A harmadik kritérium szerint az alapszínnevek jelentése nem korlátozódhat tárgyak szűk osztályára (Kicsi Sándor szerint , nem szorítkozhatnak viszonylag kis számú dolog jelölésére", Id. 1988b, 457. Sipőcz szerint , használata nincs lexikailag 9 Ez a kritérium azon az alapon kritizálható, hogy egy szó szerkezetének nem kell feltétlenül összefüggésben lennie a használatával (PAPP 2012, 20). Ráadásul már az 1970-es években kiderült, hogy ez nem lehet általános követelmény, mivel vannak olyan nyelvek, amelyek megkettőznek bizonyos használatban lévő lexémákat, és így alakítják ki összes színnevüket. Pl. a szamoai nyelvben az w/iuli név takarja a fekete színt, az u/i azonban önmagában is értelmes szó (jelentése: "kutya, vezető, kormányos") (Id. BIGGAM 2012, 23). Ha azonban kizárólag azt állítjuk, hogy az alapszínnév mindenképpen olyan szó, amelynek részeiből nem következtethetünk a színnév (vagyis a teljes szó) jelentésére, az sem állja meg a helyét, mert léteznek olyan nyelvek is, amelyek csak tárgynév-" hasonló? jelentésű összetételekkel rendelkeznek, ezek némelyike azonban egyedüli és általánosan használt nevei a színeknek, így mindenképpen a színrendszerezés alapszintjéhez kell hogy tartozzanak (BIGGAM 2012, 24). Ebből a kritériumból indulva állítja Fejes László (2016), hogy nyelvünkben már csak azért sem lehet alapszínnév a narancssárga, mivel ,a narancs mégis egyfajta sárga". 20
