Page 25 [25]
OCR
24 I. BEVEZETÉS 2. AZ ALAPSZÍNNEVEK ÉS A SZÍNOSZTÁLYOZÁS EVOLÚCIÓJA Brent Berlin és Paul Kay Basic Color Terms Their Universality and Evolution cimt, a színkutatások univerzalista tradícióját megteremtő műve egyebek mellett éppen abban hoz újat, hogy teljesen megkérdőjelezi ezt a relativista álláspontot, vagyis azt, hogy a nyelvek önkényesen osztják fel a színek spektrumát, ill. azt, hogy „a kultúrák úgy sesnek ennek a világnak, ahogy épp nekik tetszik" (Pléh 1997, 466). (Észreveszik ugyanis, hogy a színneveket túl könnyen le lehet fordítani egyik nyelvről egy másikra, akár rokonságban tőle távol álló nyelvekre is, ahhoz képest, ami a szélsőséges nyelvi relativista tételből következne, ld. Berlin-Kay 1991, 2.) A színkutatásokban mérföldkőnek számító munka a különböző tudományokban (nyelvészetben, pszichológiában, antropológiában, számítástechnikában stb.) bekövetkező általános, ún. , kognitív fordulat" hatására született, a két amerikai kutató vizsgálatával pedig voltaképpen az a fontos kérdés került napirendre, hogy mi természetes és általános, ill. mi kulturális és egyedi az emberi színosztályozásban (Dedrick 1998, 182). Berlin és Kay (a továbbiakban BXK) szerint ugyanis a színek területén léteznek a különböző nyelvekre egyaránt jellemző szemantikai univerzálék (semantic universals, Id. 1991, 1). Szerintük a színek látásának egyetemes hasonlósága maga után vonja a színek kognitív osztályozásának hasonlóságát. A színek osztályozásban fellelhető hasonlóságokra pedig főként ott lehet rátalálni, ahol a színnevek az egyik nyelvből a másikba való lefordítása viszonylag problémamentesen megtörténhet, vagyis az ún. alapszínnevek (basic color terms) szintjén. Ez voltaképpen azt az alapszintet jelenti, amelyet a kognitív pszichológusok és nyelvészek az általánosítás legfontosabb szintjének tartanak (v6. Pléh 1997, 458; Tolcsvai N. 2005, 12). B&K voltaképpen egy olyan kutatásba kezdett, amelynek végső célja azon , alapszínnevek" felderítése volt, amelyek a nyelvi és kognitív színosztályozások legfontosabb, univerzálisan adott egységeit adják. Vizsgálati eljárásuk két részre tagolódott, először kísérleti alanyokkal színneveket soroltattak fel (később meghonosodott nevén: kotetlen felsorolas — free listing, 1d. Mester 2002, 10), majd ezt követően az első feladatban legtöbbet említett színneveknek a jelentését — az amerikai színszabványt megtestesítő — Munsell-színmintákon beazonosíttatták adatközlőikkel, méghozzá oly módon, hogy elsőként először ezek központi árnyalatára, majd a hataraikra kérdeztek ra (B&K 1991, 5. Albert H. Munsell amerikai festőművész azért dolgozta ki színrendszerét, ill. a többi színrendszer is azért született, hogy ,minden egyes színt objektíve meg lehessen határozni", Id.
