Page 12 [12]
OCR
ELÖLJÁRÓBAN Régóta tudjuk, hogy a piros szín kiemelkedően fontos az emberiség számára. A 19. században általánosan elterjedt vélemény volt, hogy a távoli , primitív" kultúrák, ill. a fejlett társadalmak falusi-paraszti rétegei — a gyerekekhez hasonlóan — egyaránt a szép élénkpirosat becsülik a legtöbbre a színek közül. A képzőművészek már korán felfigyeltek arra, hogy a piros , minden más szín felett dominál" (Id. pl. N. n. 1928, 252). A mészfehér és a szénfekete után a vörös okker a történelem legrégebbi festőanyaga (ezzel volt eredetileg befestve a híres Willendorfi Vénusz is), az írás feltalálását gyorsan követte a pirossal írás gyakorlata, hiszen már az ókori egyiptomiak is használtak piros tintát (ld. Varkonyi 2001, 262). A középkori alkímiában a piros a , színek színe" volt (Szikszai 2005, 24; vö. Földvári 2015c), a mai pszichológusok pedig nemcsak azt vallják, hogy az érzékelés számára ez a legfeltűnőbb szín (ti. ez látható legtávolabbról, ezt tanulják meg a kisgyermekek elsőként vö. Gósy 1998), hanem egyenesen azt, hogy ez a , legszínesebb" szín (vö. Sahlins 1976, 5). Ezzel összefüggésben a kognitív kategóriákkal foglalkozó mai színkutatók szemében a , szín" fogalmának legtipikusabb példáját is a telített piros adja, vagyis ez a színek mentális kategóriájának a legfőbb , prototípusa". Ráadásul a piros az ősidőktől ismert, a világ szinte minden kultúrájának valamiféle szimbolikus vagy kultikus/rituälis poziciöt betöltö härom alapszineböl (a feher-vörös/piros-fekete triäszböl) az egyetlen olyan, amely ún. kromatikus (szines vagy mäsképpen: tarka) szín. Sőt Berlin és Kay kutatásai szerint a színkategóriák evolúciója során a (nappali világosságból és az éjszakai sötétségből elvonatkoztatott) fehér és fekete után ez az első szín, amelyet az ember kognitívan elkülönít, ill. a kromatikus színek közül minden nyelv ezt jelöli legelőször külön névvel. Jelen munkánk a színek óriási, a legkülönbözőbb tudományok érdeklődésének kereszttüzében lévő, megszámlálhatatlanul sok vizsgálat tárgyát képező témájának egy kis szeletét, egy elsősorban néprajzi, nyelvészeti és kognitív antropológiai megközelítésben felmerülő problémát tárgyal. Ez a könyv, amelyet az olvasó a kezében : " Néhány nyelvben a szín, színesség fogalmát és a piros színt egyazon szótővel alkotott nevekkel jelölik, így pl. aspanyolban (KICSI SÁNDOR 1990, 1144). Vô. a komancs ekapi jelentése: ‘szin, piros, kör" (FINLAY 2004, 147).
