OCR
meg a nép elött Jegatusät, Lucius Postumiust,' akit annak idején Marcus Scantius népíribunus törvénybe idézett, ő pedig a pletyka szerint /egatusi tisztsége segitségével menekült el a nép ítélete elől — így az ellene felhozott vádat inkább csak felhánytorgatni lehetett, de végigvinni már nem. 47. (1) Minthogy az év már végére ért, új népíribunusok léptek hivatalba, de helyükre öt nap múlva újakat választottak, mivel a választásnál hiba történt. (2) Ebben az évben a censorok, Publius Cornelius Arvina és Gaius Marcius Rutilus tisztító szertartást tartottak, és elvégezték a vagyonbecslést, amelyen 262 321 főt vettek számba. Ők voltak a 26. censorpár az első censorok óta, és ez a tisztító szertartás volt a 19. a sorban. (3) Ebben az évben viseltek először koszorút a Római Játékok nézői a háborús sikerek miatt, és ekkor adtak először pálmaágat a győzteseknek, a görögöktől átvett szokás szerint. (4) Ugyanebben az évben az aedilis curulisek, akik a játékokat rendezték, az állami legelők néhány bérlőjére kirótt bírságpénzből zúzottkővel kiköveztették az utat Mars templomától Bovillaeig.? (5) Lucius Papirius tartotta meg a consu/választó gyűlést, ahol Ouintus Fabius Gurgest (Maximus fiát) és Decimus Iunius Brutus Scaevát választották meg consulnak, maga Papirius pedig praezor lett [292]. (6) Sok örvendetes eseménnyel szolgált ez az év, de mindez alig-alig enyhítette az egyetlen csapást: a Várost és a vidéket egyaránt járvány dúlta, amelynek pusztítása már szinte figyelmeztető csodajelnek látszott. Utánanéztek a sorskönyvekben, mitől távoztatnák el vagy orvosolnák az istenek a szerencsétlenséget. (7) A könyvekben azt találták, hogy Epidauroszból Rómába kell hívni Aesculapiust. De ebben az évben, minthogy a consu/okat lekötötte a häborü, nem tettek semmit ez ügyben, csak egynapos nyilvános könyörgést tartottak Aesculapius tiszteletére." ! A 294-es év consuljáról van szó, akinek beperelése talán a félhivatalosan megtartott diadalmenethez kapcsolódott (37. 9-12). ? Ez az útvonal szintén a Via Appia egy szakasza. 3 Aszklépiosz kultuszát végül a következő évben hozta Rómába egy követség O. Ogulnius Gallus vezetésével (lásd a XI. könyv tartalmi összefoglalóját). A neki szánt szentélyt 291. január 1-jén szentelték fel. 632