OCR
45. (1) Publius Sulpicius Saverrio és Publius Sempronius Sophus consulsäga alatt [304] a samnisok — vagy mert be akarták fejezni a háborút, vagy mert el akarták húzni — követeket küldtek Rómába a béke ügyében. (2) Alázatos hangon előadott kérésükre ezt a választ kapták: Ha a samnisok általában nem olyankor szoktak volna békét kérni, amikor épp háborúra készülnek, akkor kölcsönös megegyezéssel már régen megköthették volna a békét. De minthogy szavaiknak mindeddig sohasem volt hitele," a rómaiak nem hihetnek másnak, csak a tényeknek. (3) Publius Sempronius consu/ hamarosan megjelenik seregével Samniumban; ő tévedhetetlenül meglátja majd, hogy a közhangulat a béke vagy a háború felé hajlik-e, és tájékoztatni fogja a senazust mindarról, amit tapasztalt. Ha a consul távozik Samniumból, akkor küldhetik ők is követeiket. — (4) Minthogy a római hadsereg úgy járta végig Samniumot, hogy mindenütt teljes nyugalmat talált, és bőséges ellátásban részesült, a samnisokkal ebben az évben megújították a korábbi szerződést.? (5) Ezután a római fegyverek a régi ellenség, az aeguusok ellen fordultak, akik, ha nem is őszinte szívvel, de éveken át megtartották a békét, és nyugodtan viselkedtek. Az aeguusok ugyanis a hernicusokkal együtt — amíg ezek függetlenek voltak — segédcsapatokat küldözgettek a samnisoknak, (6) a hernicusok leverése után pedig egész népük az ellenség mellé állt, nem is titkolva, hogy állami határozatból teszik. (7) Miután a samnisokkal Rómában megkötötték a békeszerződést, fetialis papok jelentek meg náluk jóvátételt kérni. Erre ők azt felelték: Mindez kísérlet arra, hogy a háborús fenyegetéssel őket is rómaiakká tegyék. Hogy ez mennyire kívánatos dolog, a hernicusok példája mutatja: akiknek volt választási lehetőségük, többre becsülték saját törvényeiket a római polgárjognál, (8) azokra pedig, akik nem kapták meg a döntés jogát, büntetésül kényszerítették rá a polgárjogot. Minthogy gyűléseiken egymást követték az ilyen kijelentések, a római nép úgy határozott, hogy hadat üzen az aeguusoknak. (9) Az új hadjáratban mindkét consul részt vett. Az ellenség táborától négy mérföldnyire foglaltak állást. (10) Az eléggé szedett-vedettnek látszó aeguus seregben, amely már jó néhány éve nem vívott önálló háborút, kijelölt vezérek és fegyelem híján kitört a pánik. (11) Egyesek amellett kardoskodtak, hogy kezdjenek csatát, mások, hogy védjék a tábort. Legtöbbjüket az aggasztotta, hogy végig fogják pusztítani földjeiket, azután pedig csekély számú őrség védelme alatt hátrahagyott városaik következnek. (12) Így, amikor a sokféle vélemény ! A samnisok rövid életű békevágyáról vö. IX. 21. 2, 42. 7, 43. 20-21. 2 A 354-es szerződés megújítása bizonyára nem változatlan formában történt, hiszen azóta a rómaiak katonailag és területileg jóval kedvezőbb helyzetbe kerültek. 574