Oldal 557 [557]
OCR
meg első vonalukat pihent tartalékokkal, mind ott estek el hadijelvényeik előtt vagy mellett. Soha még csatában nem lett volna kevesebb a megfutamodók és nagyobb a megöltek száma, ha a halálra elszánt etruszkokat nem védi meg a rájuk boruló éjszaka — így a győztesek hagytak fel előbb a küzdelemmel. (10) Naplemente után visszavonulót fújtak, és éjszakára mindkét sereg visszatért a táborába. (11) Nem is történt ezután ebben az évben Sutriumnál semmi említésre méltó, hisz az ellenség első vonala egyetlen csatában megsemmisült, csak a tartalékosok maradtak meg, de ők a tábor védelmére is alig voltak elegendőek; (12) a rómaiak közül pedig annyian kaptak sebet, hogy több sebesült halt meg az ütközet után, mint ahányan a csatában elestek. 33. (1) A Sutriumnál folyó háború vezetését a következő évi consu/, Ouintus Fabius vette át; tiszttársa Gaius Marcius Rutilus volt [310]. (2) Fabius is hozott magával erősítést Rómából, de az etruszkoknak is új sereget küldtek hazulról. (3) Már jó egynéhány éve szünetelt minden viszálykodás a patrícius főtisztségviselők és a népzribunusok között, amikor annak a családnak az egyik tagja, amelyet szinte a végzete rendelt arra, hogy civakodjon a kéznéppel és a ¢ribunusokkal, újrakezdte a küzdelmet. (4) Appius Claudius censort — noha eltelt a 18 hónap, amelyben az Aemilius-féle törvény a censor szolgálati idejét megszabja," és hivataltársa, Gaius Plautius is lemondott már tisztségéről — semmiképpen sem lehetett rákényszeríteni, hogy hivatalát letegye. (5) Publius Sempronius népíribunus vállalkozott arra az egyaránt népszerű és igazságos feladatra, amely nemcsak a nagy tömeg, de a legderekabb polgárok érdekét is szolgálta: hogy követelje a censori tisztség törvény szabta idejének betartását. (6) Ujra meg újra felolvasta az Aemilius-törvényt, magasztalta szerzőjét, Mamercus Aemilius dictatort, aki a régebben öt évig tartó és hosszú időtartama miatt túl nagy hatalommá növekedett censori méltóság idejét egy évre és hat hónapra korlátozta, majd így folytatta: (7) , Mondd csak, Appius Claudius, mit tettél volna, ha akkor viseled censori tisztségedet, amikor Gaius Furius és Marcus Geganius?" (8) Appius erre azt válaszolta, hogy a zribunus kérdésének nem sok köze van az ő ügyéhez. (9) Ha az Aemilius-törvény kötelezte is azokat a censorokat, akiknek a hivatali ideje alatt meghozták — hisz a népgyűlés az ő megválasztásuk után fogadta el a törvényt, és mindig a nép legutolsó döntése érvényes és jogerős —, de nem kötelezheti sem őt, sem bárki mást, akit a törvény meghozatala után választottak meg censornak. ! Vö. IV. 24. 3—9. 556
