Oldal 366 [366]
OCR
értesüléseket fogok közreadni: arról, mi történt a Város újjászületése után háborúban és békében, miután mintegy puszta tönkjéből hajtott ki új, még virulóbb és termékenyebb létre. (4) A Város kezdetben Marcus Furiusra támaszkodott, ugyanarra a vezetőre, akinek talpra állását is köszönhette; nem is engedték, hogy dictatori hatalmat a hivatali év vége előtt! letegye. (4) Minthogy nem akarták a következő évi választógyűlést azokra a fribunusokra bízni, akik működése idején a Várost elfoglalták a gallok, ismét inzerregnum következett. (6) Míg a Város újjáépítésén lankadatlan erővel serénykedő polgárokat teljesen lekötötte a munka, Gnaeus Marcius népzribunus törvény elé idézte a tisztségétől nemrég megvalt Quintus Fabiust azzal a váddal, hogy amikor követségben járt a galloknál, a népek jogát megsértve beavatkozott a harcba.? (7) Fabiust az elítéltetéstől csak a halál mentette meg, amely annyira jókor vitte el, hogy sokan öngyilkosságra gyanakodtak. (8) Megkezdődött az interregnum: Publius Cornelius Scipio lett az interrex, majd utána Marcus Furius Camillus, akinek elnökletével consuli hatáskörű katonai zribunussá választották Lucius Valerius Publicolát (másodszor), Lucius Verginiust, Publius Corneliust, Aulus Manliust, Lucius Aemiliust és Lucius Postumiust [389]. (9) Közvetlenül az interregnum után hivatalba is léptek, és minden egyebet félretéve elsősorban a vallási ügyekről kérték ki a senazus véleményét. (10) Először is elrendelték, hogy össze kell gyűjteni a még meglévő törvényeket és szerzodéseket — a tizenkét táblát és a királyok néhány törvényét —; néhányat közhírré is tettek, de az istenek tiszteletére vonatkozókat titokban tartották, elsősorban a pontifexek miatt, akik a tömeget vallásos érzelmeinél fogva akarták uralmuk alatt tartani. (11) Ezután a baljós előjelű napokról kezdtek tárgyalni. A kettős vereségrôl nevezetes quintilis 18-ât — ezen a napon mészäroltäk le a Fabiusokat Cremeránál, és ekkor volt az Allia folyónál a Város pusztulását eredményező végzetes csatavesztés — az utóbbi vereségről Allia napjának nevezték el, és azzal emelték ki a többi közül, hogy e napon sem állami, sem magánügyet nem szabad intézni. (12) Némelyek szerint azért tilos a quinzilis idusät követö napon? is az istenek tiszteletevel kapcsolatos minden cselekedet, mert Sulpicius katonai tribunus guintilis idusa után kedvezőtlen előjelekkel áldozott, és bár ezután sem sikerült megbékíteni az isteneket, a római sereget harmadnapra odavetették az ! Nem Camillus diczatorságának (elvileg féléves) idejéről van szó, hanem arról, hogy a főtisztviselők szolgálati ideje június végén járt le, és ekkor választották meg utódaikat. A cél tehat az volt, hogy még Camillus vezesse a vélasztasokat mint dictator. 2 Vo. V. 36. 3 Vagyis jülius 16-än. 365
