Oldal 180 [180]
OCR
patríciusok a köznép kegyeibe férkőzni, annál jobban igyekeztek mindezt keresztülhúzni a íribunusok, vádaskodásaikkal gyanússá téve őket a köznép szemében. (3) Összeesküvést szőttek — mondogatták -, Kaeso itt van Rómában; a tribunusok meggyilkolását és a köznép lemészárlását tervezik; az idősebb atyák adták feladatul a fiataloknak, hogy tüntessék el a zribunusi hatalmat a közéletből, és alakítsák vissza az államot olyanná, mint a Szent Hegy elfoglalása előtt volt. (4) Félő volt ezenkívül, hogy ismét feltámad a már-már állandó, évenként ismétlődő háború a volscusokkal és az aeguusokkal; de ennél közelebbről tört váratlan új veszedelem Rómára. (5) Mintegy 2500 számkivetett és rabszolga a szabin Appius Herdonius vezetésével egy éjjel elfoglalta a Capitoliumot és a fellegvárat. (6) Az erődben nyomban legyilkoltak mindenkit, aki nem volt hajlandó az összeesküvésben részt venni és fegyvert fogni velük együtt. Néhányan, akik a nagy zűrzavarban a rémülettől űzve hanyatt-homlok rohantak le a Forumra, csak ezt a két mondatot ordították: , Fegyverbe! , Ellenség a városban! (7) A consulok féltek felfegyverezni a köznépet, de fegyvertelenül hagyni is féltek, mivel nem tudták, hogy kívülről vagy belülről, a köznép gyűlölete vagy a rabszolgák hűtlensége miatt zúdult-e a Városra ez a váratlan vész. Miközben csendesíteni akarták az izgatott tömeget, megnyugtató szavaikkal olykor még inkább felizgatták; a rémült és megzavarodott sokaságot nem lehetett parancsszóval irányítani. (8) Végül mégis fegyvert osztottak, de nem mindenkinek, csak úgy, hogy — mivel azt sem tudták, ki az ellenség — minden eshetőségre megbízható őrcsapat álljon rendelkezésre. Az éjszaka hátralevő óráit azzal töltötték, hogy őrségeket állítottak az egész Város megfelelő pontjain; izgatott és nyugtalan volt mindenki, nem tudták, mekkora az ellenség száma és kik azok egyáltalán. A napvilág végül felfedte a háború természetét és vezérét. (9) Appius Herdonius a Capitoliumból szólította a rabszolgákat, hogy vívják ki szabadságukat, mondván: ő a legnyomorultabbak ügyét tette magáévá, hogy az igazságtalanul száműzötteket visszavezesse hazájukba, a rabszolgákról pedig levegye a súlyos igát; jobban szeretné, ha ezt a római nép jóváhagyásával végezhetné el, de ha erre nincs remény, a végsőket is megkísérli: behívja akár a volscusokat és az aeguusokat is. 16. (1) Most már az atyák és a consulok világosabban látták a helyzetet. A jelentésekből ismert tényeken kívül azonban attól is féltek, hogy ez a veiibeliek és a szabinok mesterkedése, (2) és miután ilyen nagyszámú ellenség van a Város falain belül, egyszer csak megjelennek majd a szabin és etruszk légiók is a megbeszélt terv szerint, sőt végül felbukkannak örök ellenségeik, a volscusok és az aeguusok is, ezúttal nemcsak fosztogatás céljából, mint eddig, hanem hogy 179
