OCR
kezdődött a szabályos tanácskozás. (7) Három javaslat hangzott el. Titus’ Verginius nem terjesztette ki a dolgot mindenkire; úgy vélte, csak azokról kell dönteni, akik Publius Servilius consul igéretében bizva a volscusok, az auruncusok és a szabinok ellen viselt háborúban katonáskodtak. (8) Titus Larcius azt mondta, nem olyan idők járnak, hogy csak az érdemeket jutalmazzák; a köznép teljes egészében eladósodott, és csak úgy lehet talpra állítani, ha mindenkiről gondoskodnak; ha ellenben ki-ki a másiktól eltérő helyzetbe kerül, ez inkább szítja a viszályt, ahelyett hogy csillapítaná. (9) Appius Claudius, aki eleve könyörtelen természetű volt, de a köznép gyűlölete meg az atyák elismerése csak jobban megvadította, így beszélt: Nem a nyomorúság, hanem a zabolátlanság okozta ezt a nagy zavargást, és a köznép nem haragos, hanem el van kapatva. (10) Sőt, ez a baj a fellebbezés jogából származik, hiszen a consu/oknak nincs valódi hatalmuk, csak fenyegetőzhetnek, ha egyszer mindenki a saját bűntársaihoz fellebbezhet. (11) , Rajta hát — mondta —, nevezzünk ki dictatort, akinek a szava ellen nincs fellebbezés, és mindjárt lecsillapodik ez a mindent lángba borító eszeveszettség. (12) Akkor üssön meg bárki egy /iczort, tudatában annak, hogy a bőre meg az élete annak az egy embernek a kezében van, akinek a méltóságát megsérti!" 30. (1) Sokan durvának és kegyetlennek ítélték Appius javaslatát — az is volt —, de Verginius és Larcius javaslatát sem tartották a példaadás szempontjából üdvösnek, főleg Larciusét, amely teljesen megszüntetné a hiteléletet. Verginius javaslata látszott a legkiegyensúlyozottabbnak és mindkettőhöz képest mérsékeltnek. (2) De a csoportérdek és az egyéni előny hajhászása, amely mindig útjában állt és útjában is fog állni a közérdeknek, Appiust segítette győzelemre, és kis híja volt, hogy nem őt választották meg diczazornak is. (3) Ez pedig végképp ellenük fordította volna a köznépet, éppen a legveszélyesebb időpontban, amikor a volscusok, az aeguusok és a szabinok mind egyszerre fogtak fegyvert. (4) De a consuloknak és a korosabb senatoroknak gondjuk volt ra, hogy ezt a veszedelmes súlyú hatalmat szelíd természetű férfira bizzäk. (5) Manius Valeriust (Volesus fiát) választották meg dictatornak. Bár a köznép jól lätta, hogy a diczatort ellene választották, mégis, mivel Valerius testvérbátyja jóvoltából jött létre a felleb! Ogilvie szövegjavítása a kódexekben olvasható Publius név helyett. A senazusbeli rendtartás szerint elsőként a consu/viseltek véleményét kellett kikérni (őket csak a kijelölt, de még hivatalba nem lépett consulok előzték meg a sorban), és ekkor még nem volt Publius Verginius nevű consul. A szövegjavítás természetesen azt feltételezi, hogy Livius (és forrása) az elhangzás sorrendjében közli a három véleményt, ami korántsem bizonyos. 123