OCR
14. (1) Az etruszk király békés visszavonulásának a Város alól ellentmond az az egyéb szertartásokkal együtt ősidőkből fennmaradt és máig élő szokás, hogy ,kiárusítják Porsenna király javait".! (2) Ennek a szokásnak vagy a háborúban kellett születnie, és aztán a béke idején sem merült feledésbe, vagy pedig szelídebb kezdetekből nőtt ki, mint amit a ,javak eladása" elnevezés ellenséges jellege mutat. (3) Az a tudósítás jár legközelebb az igazsághoz, amely szerint a Ianiculusról távozó Porsenna otthagyta ajándékul a rómaiaknak táborát, amely gazdagon el volt látva a szomszédos, termékeny etruriai szántóföldekről összehordott élelemmel, mivel a Város a hosszan tartó ostromzár miatt nagy szükséget látott; (4) és hogy a nép ellenség módjára rá ne szabaduljon és szét ne hurcolja, a készleteket áruba bocsátották. Ezt nevezték , Porsenna javainak", amely elnevezés inkább az ajándék miatt érzett hálájukat fejezte ki, semmint a királyi vagyon eladását, hiszen az nem is volt a római nép hatalmában. (5) Felhagyván a Róma elleni háborúval Porsenna, nehogy úgy lássék, mintha hiába vezette volna hadseregét erre a vidékre, Arruns nevű fiát a csapatok egy részével elküldte, hogy rohanja meg Ariciät. (6) A város lakosságát előbb megdöbbentette a váratlan támadás; később azonban segítségül hívták mind a latin népeket, mind Kümét, és ez úgy megnövelte önbizalmukat, hogy nyílt csatát mertek vállalni. Az ütközet kezdetén olyan heves támadást indítottak az etruszkok, hogy már puszta rohamukkal szétszórták az ariciaiakat. (7) A küméi csapatok azonban cselfogást alkalmaztak az erővel szemben: oldalirányban kitértek egy kissé támadóik elől, majd miután azok rendezetlenül elrohantak mellettük, megfordultak és hátba támadták őket. Így a már-már győztes etruszkokat két tűz közé fogták és lekaszabolták. (8) Miután az etruszk sereg elveszítette vezérét, csekély töredéküknek fegyvertelenül, az oltalomért könyörgőkre jellemző külsővel és állapotban sikerült eljutnia Rómába, mert ez volt a legközelebbi menekülési lehetőség. Itt jó szívvel fogadták és egyes házakba osztották szét őket. (9) Amikor sebeik begyógyultak, egyesek hazatértek, hírt adva a római vendégszeretetről, másokat ott tartott a házigazdáikhoz és Rómához való ragaszkodás. Ezeknek lakóhelyet jelöltek ki, amely később a Vicus Tuscus? nevet kapta. ! Plutarkhosz (Pudlicola 19. 10) tudósítása szerint a hadizsákmány vagy proscriptio útján elkobzott javak állami elárverezését volt szokás Porsenna javainak kiárusításaként felvezetni. ? Jelentése: ‘etruszk utca”. 108