Page 108 [108]
OCR
mának helyreállítását, persze hiába — nem mintha nem tudta volna, hogy a rómaiak ezt úgyis megtagadják, inkább mert ő maga nem tagadhatta meg ezt a Tarquiniusoktöl. (4) Elérte azonban, hogy a veiibeliek visszakapjak elcsatolt területüket, és kötelezte a rómaiakat, hogy adjanak túszokat, ha azt akarják, hogy visszavonja helyőrségét a laniculusról. Miután ilyen feltételekkel megkötötték a békét, Porsenna kivonta hadseregét a Ianiculusról, és elhagyta Róma felségteriiletét.’ (5) A senatus Gaius Muciusnak hősiességéért földet adományozott a Tiberis túlsó partján — később Mucius rétjének nevezték ezt a területet. (6) A hősiességnek ez a megbecsülése a nők lelkében is felkeltette a vágyat, hogy dicső tetteket hajtsanak végre az államért. Volt a túszok között egy Cloelia nevű hajadon. Minthogy az etruszkok tábora épp a Liberis partjának közelében helyezkedett el, ő rászedte az őröket, átúszta a Tiberist? a lányok csapatának élén, az ellenség hajítófegyvereinek záporában, és valamennyi társát épségben visszavitte Rómába a családjukhoz. (7) A király, amikor értesült a dologról, először haragra gerjedt, és követeket küldött Rómába, hogy követeljék vissza túsznak Cloeliát: a többiekkel nemigen törődött. (8) Később dühe csodálatba csapott át, mondván: ez a cselekedet a Coclesek és Muciusok tetteit is felülmúlja. Kijelentette, hogy ha nem szolgáltatják ki a túszt, azt a szerződés megszegésének tekinti, de ha kiszolgáltatják, épségben és sértetlenül visszaengedi övéihez. (9) Mindkét fél megtartotta szavát. A rómaiak a szerződés értelmében visszaadták a béke zálogát, az etruszkok királya előtt pedig nemcsak bántatlanságban, hanem megbecsülésben is részesült a lány hősiessége: megdicsérte, és azt mondta, neki ajándékozza a túszok egy részét, válassza ki maga, kiket akar. (10) Cloelia elé vezették az összes túszt, ő pedig, úgy mondják, kiválogatta a kisfiúkat. Szűz lányhoz méltó elhatározását maguk a túszok is helyeselték, hogy elsősorban azokat kell az ellenség kezéből kiszabadítani, akik életkoruk miatt leginkább ki vannak téve a sérelmeknek. (11) Miután helyreállt a béke, a rómaiak a sosem látott női hősiességet sosem látott tiszteletadással, lovas szoborral jutalmazták: a Via Sacra felső végén helyezték el a lovas szűz szobrát." ! Az idősebb Plinius (Természetrajz XXXIV. 139) megjegyzi, hogy Porsenna békefeltételei között az is szerepelt, hogy a rómaiak csak földművelés céljára használhatnak vasat. Ebből sejthető, hogy a rómaiak számára mégsem olyan dicsőségesen zárult az etruszk királlyal való találkozás, mint Livius és forrásai írják. ? Egyéb források szerint (pl. Plutarkhosz: Pudlicola 19. 2) Cloelia lovon kelt át a Tiberisen — ezért állítottak neki lovasszobrot. 3 A szobor még Kr. e. 30 előtt tűzvésznek esett áldozatul, később azonban helyreállították. A lovas szobrok egyébként a IV. századtól jelennek meg Rómában, görög átvételként. 107
