Page 87 [87]
OCR
(9) mint Pisönak,' aki 40 000 font e célra félrerakott ezüstről ír? — hiszen akkoriban senki sem remélhetett egyetlen város kifosztásából ekkora összeget, és ez még egy ilyen nagyszerű építkezésnek sem csak az alapozási költségeire lett volna bőven elég. 56. (1) Targuinius most már a templom felépítésére fordította teljes figyelmét: Etruriából mindenfelől kézműveseket hozatott, és az építkezéshez nemcsak az állam pénzét, hanem a köznép munkáját is igénybe vette. Ez önmagában sem volt csekélység, és hozzá még a katonai szolgálat terhét is viselniük kellett, a köznép mégis kevésbé zúgolódott, amiért az istenek templomait kellett tulajdon kezével építenie, (2) mint később, amikor egyéb, nem olyan látványos, de annál fáradságosabb munkákhoz vezényelték ki. Így a Circus padsorainak alapozásához, vagy a föld alatti csatorna, a Cloaca Maxima kiásásához, amelyet az egész Város szennyének összegyűjtésére szántak." Két akkora mű volt ez, hogy nagyszerű új építkezéseink is aligha vetekedhetnek velük.* (3) Effajta munkälatokkal kötötte hát le Targuinius a köznépet, mivel az volt a véleménye, hogy a nagy népesség, ha nem foglalkoztatják, csak terhet jelent a Városnak. Másrészt telepesek kiküldésével szélesebb sávban akarta biztosítani birodalma határait. Telepeseket küldött tehát Signiába és Circeiibe, hogy e két város a szárazföld és a tenger felől Róma védőbástyája legyen. (4) Miközben a király ezeken munkálkodott, rémisztő jósjel tűnt fel a palotában: az egyik faoszlopról kígyó siklott le, ami nagy zűrzavart, rémületet keltett, de a király szívét nem is annyira a hirtelen ijedség járta át, inkább balsejtelem kezdte szorongatni. (5) Ezért, noha az államra vonatkozó csodajelek megfejtéséhez kizárólag etruszk jósokat alkalmaztak, most, mivel ez a jelenség láthatóan saját családjának szólt, rémületében elhatározta, hogy elküld Delphoiba, a világ leghíresebb jósdájába. (6) A jóshely válaszát senki másra nem merte rábízni, csak ! L. Calpurnius Piso (consul Kr. e. 133-ban) nevéhez fűződött egy legalább hét könyvből álló, latin nyelvű történeti mű (annales), amely Róma történetét a kezdetektől 146-ig vagy annál tovább is követte. Különös érdeklődést mutatott a vallási és helytörténeti régiségek iránt. ? A Piso által megadott összeg a Fabius-félének tízszerese (lásd az I. 53. 3 jegyzetét). A mértékegységek azért térnek el, mert a görög nyelven író Fabius a görög, a latinul író Piso a latin rendszert követi. 3 A Cloaca Maxima eredetileg fedetlen volt, csak a Kr. e. III. században fedték le. Megépítése tette teljessé a mocsaras Forum lecsapolását. * Az Augustus-korban mind a Circus Maximuson, mind a csatornarendszeren folytak újabb munkálatok. 86
