OCR
53. (1) Noha békeidőben igazságtalan király volt, nem bizonyult rossz hadvezérnek, sőt haditudományban felért volna az előző királyokkal, ha egyéb tekintetben elfajzott természete nem homályosítja el ezt az erényét is. (2) Ő kezdte meg a volscusok ellen az utána még 200 évig tartó háborút, és rohammal elfoglalta tőlük Suessa Pometiát. (3) Miután az itteni zsákmány eladásából 40 talentum ezüstöt szerzett, egy akkora méretű Iuppiter-templom terve fogant meg benne, amely méltó az istenek és emberek királyához, a római birodalomhoz és magának a helynek a fenségéhez; a zsákmányolt pénzösszeget tehát félretette a templom felépítése céljára. (4) Majd a szomszédos Gabii városa ellen indított háborút, amely tovább tartott, mint gondolta; a roham hiábavalónak bizonyult, és mivel a falak közeléből is visszaverték, le kellett mondania a város kiéheztetéséről is. Így aztán egy rómaihoz legkevésbé méltó eszközhöz, a cselhez és csaláshoz folyamodott. 65) Úgy tett, mintha felhagyott volna a háborúval, és a templom alapjainak lerakása és egyéb városi munkálatok kötnék le a figyelmét. Eközben három fia közül a legkisebbik, Sextus a terv szerint Gabiiba menekült, és ott elpanaszolta, hogy nem bírja tovább apja kegyetlenségét. (6) Gőgje az idegenek után most már a tulajdon családját sújtja — mondta -—, idegesíti sok gyermeke, és a Curia kiirtása után ugyanezt szeretné tenni családjával ; is, hogy ne hagyjon hátra egyetlen utódot, egyetlen trónörököst sem. (7) Ő még el tudott menekülni apja fegyverei és kardja elől, de csakis Lucius Targuinius ellenségeinél érzi magát biztonságban. Tévedésbe ne essenek: Targuinius csak úgy tesz, mintha abbahagyta volna a háborút, de az első adandó alkalommal rájuk támad, amikor nem várják. (8) Ha pedig menedékért könyörgők számára náluk nincs hely — folytatta —, ő bejárja egész Latiumot, a volscusok, az aeguusok és a hernicusok földjét, amíg olyan emberek közé nem jut, akik tudják majd, hogyan védjék meg a gyermekeket apáik kegyetlen és istentelen kínzásaitól. (9) Ki tudja, hátha talál majd olyanokat, akik bátor szívvel hadra kelnek, és fegyvert fognak a példátlanul dölyfös király és páratlanul erőszakos népe ellen. (10) A gabiibeliek, látva, hogy ha nem törődnek vele, haragra lobban és nyomban továbbáll, jó szívvel fogadták Sextust. Azt mondták, nincs mit csodálkozni azon, hogy a király most már gyermekeivel szemben is úgy viselkedik, mint honfitársaival és szövetségeseivel szemben; (11) kegyetlensége, ha már nem akad más, végül önmaga ellen fordul majd. Örülnek — mondták -, hogy Sextus eljött hozzájuk, és úgy vélik, nincs messze az az idő, amikor éppen az ő segítségével Gabii kapuitól Róma falai alá helyezik át a háború színterét. ! Vö. még I. 55. 8-9. 1 talentum 100 fontnak felel meg (1 római font - 32745 g). 83