Oldal 79 [79]
OCR
dett a királyi trónszékre a Curiában, és kikiáltó útján hívatta a patríciusokat , larguinius király" színe elé. (9) Az atyák nyomban összegyűltek: némelyek már tudtak a tervről, mások pedig féltek, hogy később megkeserülnék, ha távol maradnának; a hirtelen, meglepő fordulat megdöbbentette őket, és úgy gondolták, Serviusnak vége. (10) Targuinius ekkor rágalmazni kezdte a királyt, felmenőitől kezdve. Azt a rabnőtől született rabszolgát — mondta — nevelőapja méltatlan halála után egy asszony ajándékozta meg a királyi székkel; interregnumot sem vezettek be, mint annak előtte szokásban volt, királyválasztó népgyűlést sem hívtak egybe, a nép sem szavazta meg, az atyák sem hagyták jóvá. (11) Mivel ilyen körülmények között született és jutott királyságra, a nincstelenek kegyét hajhászta, akik közül maga is származott, és gyűlölte az előkelőket, akikhez nem volt köze; elvette hát tőlük földbirtokaikat, és kiosztotta az aljanépnek." (12) Minden terhet, amelyet azelőtt a közösség viselt, az állam előkelőire hárított át; azért vezette be a censust, hogy a gazdagok vagyona szembetűnővé és így irigység tárgyává váljon, Es legyen mit szetosztogatnia a szükölködöknek, amikor arra szottyan kedve. 48. (1) Beszéde közben érkezett oda Servius, akit egy rémült hírnök riasztott fel a hírrel, és már a Curia előcsarnokából így kiáltott: , Mi folyik itt, Tarquinius? Hogy merted az én életemben egybehívni az atyákat, és elfoglalni királyi székemet?” (2) Mire Iarguinius dölyfösen azt válaszolta, hogy ő az apja helyét foglalta el; sokkal jobb, ha egy király fia örökli a trónt, mint ha egy rabszolga; Servius épp elég sokáig vezette orránál fogva és sértegette büntetlenül gazdáit. Mindkét fél hívei csatakiáltásban törtek ki, és csak úgy csődült a nép a Curiához; nyilvánvalóvá vált, hogy aki most győz, azé lesz a hatalom. (3) Ekkor Targuinius, akit már szorult helyzete is a legvégsőkre kényszerített, életkora és testi ereje folytán pedig komoly előnyben volt, derékon kapta Serviust, kivitte a Curiából, és lehajította a lépcsőn; majd visszatért, hogy a senazust együtt tartsa. (4) A király hivatalszolgái és kísérői szétszaladtak; maga Servius kivérezve, csaknem félholtan menekült hazafelé királyi kíséretével, amikor Targuinius emberei, akiket az utánaküldött, utolérték és megölték. (5) Ugy tartják, a gyilkosság Tullia biztatására történt — ez teljes összhangban volna egyéb gaztetteivel. Annyi mindenesetre biztos, hogy Tullia kocsin hajtatott a Forumra, és nem tisztelve a férfiak gyülekezetét, kihívatta férjét a Curiából, hogy elsőként üdvözölje királyként. (6) Férje felszólítására, hogy távozzon ebből a kavarodásból, hazafelé indult, és a Vicus Cyprius felső végéhez érve, ahol nemrégiben még ! Vö. I. 46. 1. 78
