Seite 71 [71]
OCR
életben marad, súlyosabb bosszút áll a gyilkosságért, mint egy magánember; aztán meg ha megölik is Serviust, választ majd a király másik vőnek valót, és megteszi örökösévé. (5) Így hát inkább a király ellen terveztek merényletet. A gaztettre két szilaj természetű pásztort választottak ki. Ezek megszokott parasztszerszámaikkal felszerelve beléptek a királyi palota előcsarnokába, és hangosan, ahogy a torkukon kifért, veszekedést színleltek, hogy magukra vonják a teljes királyi szolgaszemélyzet figyelmét. Aztán mindketten a királyt szólították; zajongásuk eljutott a palota belsejébe, míg végül Targuinius maga elé hívatta őket. (6) Előbb mindketten hangoskodtak, egymást igyekeztek túlkiabálni; miután a /iczor csendet parancsolt, és felszólította őket, hogy előbb az egyik, majd a másik beszéljen, végül felhagytak vele, hogy egymás szavába vágjanak. Az egyik pásztor, amint eltervezték, belefogott a mondókájába. (7) Miközben a király figyelmesen, teljesen elmerülve hallgatta, a másik előrántott egy bárdot, fejbe vágta vele Targuiniust; majd a sebben hagyva a fegyvert, mindketten kirohantak a palotából. 41. (1) Mialatt a haldokló Targuiniust a körülötte állók gondjaikba vették, a /ictorok már el is fogták a menekülőket. Kiáltozás, csődület támadt, a nép csodálkozva figyelte, hogy mi folyik. Tanaguil a felfordulás közepette bezáratta a királyi palota kapuit, kizavarta a szemtanúkat. Nagy serényen előkészíttetett mindent, ami a seb ellátásához kell, mintha még volna remény, egyszersmind arra az esetre, ha reményében csalatkozna, egyéb óvintézkedéseket tett. (2) Hamar elküldött Serviusért, odavitte már-már halott férjéhez, és jobbját megragadva kérte, ne tűrje, hogy apósa halála bosszulatlan maradjon, anyósával pedig kényükkedvük szerint bánjanak ellenségei. (3) , Tiéd a királyi hatalom, Servius — mondta —, ha férfi vagy, és nem azoké, akik mások keze által követték el ezt a szörnyűséges gaztettet. Kelj fel, és kövesd az istenek útmutatását, akik, szent tűzzel övezve fejedet, egykor dicső hírnevet jövendöltek neked. Most hát lelkesítsen az az isteni láng: most jött el valóban az ébredés ideje. Mi is királyok lettünk, idegen létünkre; mindig arra gondolj, hogy ki vagy, és ne arra, honnan származol. Ha pedig ez a váratlan fordulat megbénítja a gondolataidat, menj az enyéim után." (4) Miközben a kiáltozó, tolongó tömeget már alig lehetett feltartóztatni, Tanaquil a palota felső szintjéről, a Nova Viára nyíló ablakból! — a király ! Ez a részlet a történet hellenisztikus kiszínezésére utal: a korabeli római építészetben nem voltak emeletes házak, amelyek felső szintjéről szónokolni lehetett volna — az alexandriai királyi palotában ez sokkal inkább megvalósítható volt, és Tanaguil eljárására (a király halálának eltitkolása a trónöröklés biztosításáig) valóban vannak alexandriai 70
